Évekkel ezelőtt történt, hogy a sokáig elodázott iratselejtezés közben rábukkantam egy dossziéra, amelyre az volt ráírva, hogy „fontos, elintézendő dolgok”. Már majdnem kinyitottam, amikor észrevettem rajta a dátumot, amely három-négy évvel korábban lejárt. Nagy dilemmába estem. Elképzelni sem tudtam, a dosszié milyen „fontos” dolgokra figyelmeztetett volna. Némi habozás után úgy döntöttem, hogy nem nyitom ki, és az egészet a „megsemmisítendők” címkéjű zsákba teszem. Az elmulasztott tennivalókat már úgysem tudom pótolni.

A mai napig nem tudom, jól döntöttem-e. Hogy nem csupán a mulasztás felelőssége elől menekültem-e. Tényleg elintéződtek nélkülem is a dolgok, vagy megoldottam azokat kényszer és figyelmeztetés nélkül? Utólag már furdal kissé a kíváncsiság, hogy vajon mit gondoltam akkor fontosnak, miközben talán mégis megfeledkeztem róla? Nem lehetett volna pótolni, akár három-négy évvel később is?