A napokban szembejött egy cikk az interneten: a Facebook letiltotta egy magyar hetilap bizonyos lapszámát, amelyben az a hagyományos házasság mellett állt ki. A hír valóban aggodalomra ad okot, de mielőtt valaki máris nekikészülne, hogy felháborodott, a közösségi médiát ócsároló írás következik, azt figyelmeztetnem kell, valószínűleg csalódni fog.

Bár megdöbbentőnek és elszomorítónak tartom a Facebook fellépését, és meg vagyok győződve arról, hogy a szólásszabadság félreértelmezésének lehetünk tanúi ebben és sok más esetben, e néhány sorban mégis egy másik tapasztalatra reagálok. A fenti, általam olvasott hír alá görgetve ugyanis számomra ennél is elszomorítóbb dolgot láttam.

Egy magát keresztyénként feltüntető felháborodott olvasó – mások helyeslése közepette – olyan kommentet fűzött az eredeti cikkhez, amely távol áll mindattól, amit keresztyéninek lehet nevezni. A hozzászólás nyomtatott papíron idézhető részének lényege nagyjából úgy foglalható össze, hogy már annyi felületen éri támadás a keresztyén-konzervatív elveket, hogy azt szinte nem lehet elviselni. – Mi marad nekünk? – tette fel kérdését a harcias kommentelő, miközben trágár módon szidta, temette, sőt átkozta a világot.