Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református lelkész, a Károli-egyetem docense (III. 31-ig) és Vladár Gábor református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának elnöke (IV. 1-től) osztják meg velünk gondolataikat.
Sokan, köztük számos kárpátaljai is elhagyták az országot a harcok kezdetekor. Kacsó Géza, a bátyúi református gyülekezet lelkipásztora maradt a híveivel. Felesége, Kacsó Dóra hitoktató, négygyermekes édesanya most a menekültek vigasztalója, őt kérdeztük a helyzetről. – Reménykedünk abban, hogy nem érnek ide a fegyverek – mondja.
Nyugalomban és békeidőben, amikor minden rendben van, ez a templom is olyan, mint a többi. Most viszont a szomszédunkban tomboló háború miatt különleges időket élünk, ez pedig különleges feladatokat hoz magával, nekünk magunknak is másképp kell szólni és tenni, másképp kell reagálni, mint általában szoktunk.
Az ökumenikus istentiszteletre gyűltek össze a harcok elől elmenekültek a Budapest-Fasori Református Egyházközség templomában. – Az Ige azt üzeni, hogy nemcsak háborúskodás és előle való menekülés játszódik le újra és újra, de a szabadítás is – magyarázta Balog Zoltán püspök a prédikációjában.
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház tavaly országos kampányt indított azért, hogy a felmérésben minél többen vállalják magyarságukat és református vallásukat. – Missziós stratégiát állítunk össze: megpróbáljuk az olyan településeken is, ahol nincs református gyülekezet, elérni a magukat reformátusnak vallókat – tudatja Géresi Róbert püspök.
A modern társadalom tagjai a technikai díszletek között egyre magányosabbá válnak. Az új szétszóratás és elszigetelődés korát éljük, pedig társas lénynek teremtett bennünket az Úristen. Úgy látom, az emberek ki vannak éhezve a hiteles közösségekre – vélekedik Czibere Károly, a Magyarországi Református Egyház Református Szeretetszolgálatának vezetője.
... önmagunkat nőként és férfiként? Egyáltalán föltesszük-e magunknak ezt a kérdést a serdülőkor után? Otthon vagyunk-e a saját testünkben? A legtöbb tizenéves küzd, hiszen még nem tudja, mit kezdjen változó, bontakozó érzéseivel, késztetéseivel és ösztöneivel. Magányosan vívódik, mert nincs senki, akivel a nemi szerepekről beszélni tudna.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
A 2014-ben lezajlott úgynevezett Majdan téri forradalom után került újra napirendre az önálló egyház létrehozásának terve. Petro Porosenko megválasztott elnökként 2018-ban azzal a kéréssel fordult I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához, adjon ki bullát az egységes önálló ukrán ortodox egyház létrehozásáról, kijevi patriarchátussal. A pátriárka támogatta az ukrán elképzelést.
Ha Pál apostol most jönne egy európai nagyváros főterére, mondjuk Brüsszelbe, lehet, hogy valami ilyesmit mondana: „Fiúk, lányok, bár tudom, hogy már maga a megszólítás is vaskos diszkriminációnak számít manapság, mégis elmondanám nektek, hogy van még egy utolsó esély. Nevezzük így: az ismeretlen isten...”
Aki a magyar történelem ismeretében is azt gondolja, hogy Moszkvának „joga van befolyási övezetéhez”, az egy percre gondoljon bele: vajon akkor is ugyanígy vélekedne, ha ebbe a „befolyási övezetbe” Magyarországot is beletartozónak vélné a Kreml ura? Abszurd felvetés? Három hete még Ukrajna megtámadása is annak tűnt.
Egy gyülekezet nem csak annyi, amennyit a templomban, egy istentiszteleten látunk. Egy egyházközség millió-egy ágból él, meg kell látnunk ezeket a lehetőségeket, és beépíteni őket az egyházközség életébe – magyarázza Földesiné Kántor Mária. Negyven éve szolgál Hernádnémetiben, s bár hívták máshova, nem hagyta ott szeretett közösségét.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.
A család védelme – a biblikus családkép címmel rendezett konferenciát az Evangelikál Csoport Egyesület. Kondor Péter evangélikus püspök szerint a Teremtő pontos utasításokat adott az emberi élethez, amikor valaki szeretné kivenni Isten kezéből az irányítást, összetörik annak súlya alatt.
Az Illés együttes alapítója, Illés Lajos idén lett volna 80 éves. A gyülekezetekben őt ért lelki élmények ihlették egy református istentisztelet megzenésítésére. Így született a Velünk az Isten album a '90-es évek elején. 2003-ban, a kisoroszi templom építése 200. évfordulójára írta a Te Deumot.
– A gyülekezet erősödése és növekedése az elsődleges célom. Emellett minden olyan kezdeményezésre, együtt gondolkodásra és akcióra nyitott vagyok, amely az egyház megújulását szolgálhatja. Néhány hete indítottam el a johirketelkedoknek.blog.hu oldalt, hogy segítsek válaszokat találni keresőknek és tanítványoknak.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bereczky Ildikó nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg gondolatait velünk, az olvasókkal.
E kérdés többekben felmerülhetett, akik még csak kívülről látták egyházunk legnagyobb ifjúsági rendezvényét. A szervezés kulisszái mögé Nagy Ilona Henrietta főkoordinátor és Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője engedett bepillantást. A kettős interjúból kiderül, mitől református a Csillagpont. Szó esik a dicsőítő zene szerepéről is.
Ma újra ki merem mondani, hogy ahol nincs jelen a szeretetszolgálat, arra a gyülekezetre igazzá lehet az intés: „...az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.” A keresztyénségnek ez a tevékenysége nagyon is látható módon jeleníti meg Isten ama napon elhangzó szavát, amelyet kiemelt Igénkben olvashatunk. Ma súlyos betegként látom a református egyházamat.
A fővárosi református eklézsiák tekintetében a legkisebbek közé tartozik bár a rákoshegyi közösség, az összetartó és lelkes hívek élettel töltik a templom falait. Ezt jelzi például a házasság hetéhez kapcsolódó, népszerű gyertyafényes vacsora házaspároknak, vagy az utóbbi években megerősödött ifjúsági élet.
