Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának elnöke osztja meg velünk gondolatait.
A református hittanóták kiemelt témái az egymás elfogadása, a szeretet, az egymásra figyelés, a család. A Biblia – műveltség – élmény hármasságában foglalkozunk a gyerekekkel – tudatja Szontagh Pál, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója.
A változáshoz elengedhetetlen a találkozás és belehelyezkedés Isten megmentő nagy történetébe – amelyet a Biblia tár elénk! A hátrányos helyzetből való gyógyulás fontos pillére lehet, ha ez a történet a saját identitásomhoz kötődő nyelven szólít meg.
Lelkész vagyok, de ma inkább karmester lett belőlem – jellemzi magát Sípos Ajtony Levente. Feleségével húsz éve szolgálnak a soltvadkerti református gyülekezetben. Szerinte e közösség egy nagy zenekar, amelyben rengeteg jó szándékú, tettre kész, sokféle képességű ember van: remekül játszanak a tehetségek hangszerein.
– Tudtuk, nem maradhatunk tétlenek – mondja Szeghljánik Péter, a kárpátaljai Csonkapapi és Kispapi református lelkésze. Ukrajna szinte minden régiójából fogadnak menekülteket. A lelkipásztor március közepén adományokért érkezett testvérgyülekezetükbe, a Debrecen-Széchenyi kerti egyházközségbe. Vele és debreceni lelkésztársával, Lovász Krisztiánnal ez alkalomból beszélgettünk.
A munkám túlnyomórészt operatív jellegű. Minden nap hoz aktuális feladatot, amelyet abban a pillanatban kell átlátni. A célom olyan hivatali rendszer létrehozása, munkatársaimmal, amely megőrzi egyházi jellegét, emberséges arcát, mégis felveszi a versenyt e század próbatételeivel – mondja Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal irányítója.
... akarunk élni, el kell tudni fogadni önmagunkat és egymást. A legtöbb embernek azonban már az is bizonytalanságot okoz, hogy saját maga adottságait, ajándékait, gyengeségeit, hiányait és lehetőségeinek határait felismerje, és békességgel elfogadja. Sokan vitában és feszültségben vannak önmagukkal, ezért problémás a másokkal való kapcsolatuk is.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.
– Dicsérem Istent a huszonnégy órás józan projektemért, a levegőért, az élelemért, a munkámért, a gyermekek szeretetéért. Dicsérem azért, mert Krisztusban felszabadított, és gyönyörűvé tette az életem – vallja Gombola András, a Vívódások, a Nem hagyhatom kint Istent és a Mennyország a Földön című könyvek szerzője, vívó.
Ez a jegyzet elsősorban azért született, hogy felhívjam a figyelmet Elek Ágnes, a Csabdiban lakó református textilművész kiállítására, a Melyik a fenntarthatóbb? cím és tematika alapján, amelyben látszólag igénytelen, de valójában nagyon sok lehetőséget rejtő anyagok sorából alkotott sok-sok maradandó szépséget, ékességet.
Évekkel ezelőtt egy este a Keleti pályaudvar aluljárójában történt. Hosszú és fárasztó munkanap után az utolsó vonatot igyekeztem elérni. Amikor Budapesten kezdtem dolgozni, még megrendített az aluljárók világa, de egy idő után megszoktam. Akkor is úgy akartam átkelni az „alvilágnak” ezen a tengerén, ahogy éjjelente Héliosz hajózik át az Ókeanoson.
A keresztyénségnek igaza van, a modernitás világképe pedig hazugságra épül. A keresztyénség az egyetlen tökéletes világmagyarázat – állítja Köntös László református lelkipásztor, publicista. – Bármiről írok, ez a mozgatórugóm. Nyíltan vállalok emiatt konfliktusokat is – tudatja. Önmagát, munkáját tömören így jellemzi: magyar református keresztyén. – Nem mondok újat, csak a keresztyén üzenetet egyszerű nyelvezettel.
Isten alkalmas eszköznek fogadott el bennünket abban, hogy a rászorulólat segítsük – mondta a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke, Czibere Károly ünnepi eseményükön, amelyen önkéntes segítőik munkáját és Novák Katalin jószolgálati nagykövet eddigi szolgálatát köszönték meg.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Idén a fesztivál díját Balogh János országos rendőrfőkapitány, Hoppál Péter karnagy, Medveczky Ádám karmester, Pitti Katalin operaénekes, Péli Ildikó fuvolaművész, a fesztivál szolnoki programjainak szervezője és Velkey György, a Bethesda Református Gyermekkórház főigazgatója kapták meg.
– Biztatnám magam, hogy olvassak többet, méghozzá az Ige megismerését segítő irodalmat, hiszen így épülhet általam a gyülekezet. Elengedhetetlen lenne elsősorban a gyülekezet tagjaival való beszélgetés, amely lehetővé teszi, hogy még jobban megértsem az Isten és az emberek világát, és a kettőt összekapcsolva közelebb hozhassam hozzájuk az evangéliumot.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Lányi Gábor teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Az emberek nem közömbösek, figyelik a környezetükben azokat, akik maradandót alkotnak, és szeretnék, ha e teljesítményeket országosan is elismernék – hangsúlyozza Böszörményi Gergely, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke. A harminc éve alapított Magyar Örökség díj jubileumát március 1-jén gálakoncerttel ünneplik. Az alkalom emlékezés is lesz, azoknak az értékeknek a méltatása, melyeket az elmúlt három évtizedben közösen teremtettek.
Károlyi-biblia vagy a revideált új fordítások? Ha magyarázatos Biblia, akkor melyik kiadótól? Be kell látnunk: nincs tökéletes fordítás. Ezért ami a legfontosabb számunkra, hogy olvassuk, kutassuk az Írásokat, lehetőleg naponta. Általa ismerhetjük meg igazán az Urat és az ő akaratát, a Biblia útmutatást ad, vigasztalást meríthetünk belőle, és vezet bennünket életünk valamennyi területén.
Mindig azt kerestük, a fejlődés a közösség lelki épülését is szolgálja-e. Konfliktusokban is segített ez, mert a vezetőnek sokszor kell úgy döntenie, hogy azzal nem mindenki ért egyet – tudatja Ábrám Tibor. A miskolci Lévay-gimnázium leköszönő igazgatója a hit személyessé válásáról, a sáfárságként megélt vezetésről, a református nevelés mindennapjairól beszél.