A beszélő Köntös
Magyar református keresztyén – így jellemzi magát. Konzervatív gondolkodó, az elmúlt években publicisztikák százait írta meg, amelyekre a világi sajtó is felfigyelt, munkáit folyamatosan szemlézik a világi lapok. Felvállalja a vitákat, és nem fél attól sem, hogy besorolják valamelyik politikai párt mögé. Köntös László református lelkipásztor, publicista úgy fogalmaz, hogy bármiről is ír, minden mögött a legfontosabb témája áll: az egyház és a keresztyénség.
Többször kifejtette, hogy nem szeret önmagáról beszélni, ami nem könnyíti meg a dolgomat, mert ez portrérovat.
Nem látom értelmét, hogy magamról fecsegjek. Sosem önmagamból kiindulva szemlélem a világot, hanem fordítva, tágabb kontextusban. Nem kedvelem az alanyiságot.
Mit lát, amikor kívülről önmagára néz?
Egy magyar református embert. Ez a legtöbb, amit el tudok mondani magamról.
Édesapja is lelkész volt, ön pedig egyszer azt írta, hogy gyerekként az egyházból csak a kirekesztettség élménye maradt meg. Miért választotta mégis a lelkészi hivatást?
Kiskoromban cukrász akartam lenni, de arra is emlékszem, hogy már fiatalon aktív egyházkritikus voltam, hiszen a pap gyereke belülről látja az egyházat, úgyhogy nincsenek illúziói. Aztán egyszer csak a teológián találtam magam. Egy dunántúli kis faluban nőttem fel az ötvenes években.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!