Szavad által teremtő, szeretettel és irgalommal cselekvő, Felséges Isten! Magasztalunk azért, aki te vagy! Dicsérjük hatalmad, erőd, amellyel a világ felett állsz, azt igazgatod, és mégis hagyod, hogy kicsinyke életünk belesimuljon óriás terveidbe! Kicsoda az ember, hogy gondolsz rá? – kérdezzük mi is csodálkozva, csillagos égboltod alatt állva, beleszédülve a messzeségbe. Kicsoda hát? – mondjuk bűnbánattal, a ránk szakadó vétkeink súlyától görbe háttal és lehajtott fejjel. Kicsoda? – suttogjuk örömmel és hálával a szívünkben, felismerve azt, amit helyettünk, miattunk és érettünk tettél. Te újra és újra válaszolsz: igent mondasz ránk és erre a világra minden megszülető gyermek sírásában. Add, Urunk, hogy mi is egyre többen mondjunk igent rád újjászülető gyermekekként!

Ámen.