Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Csűrös András lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

A Református Zenei Fesztivál abból az értékrendből, hitvallásból táplálkozik, amelyben mi, magyar reformátusok élünk – tudatja Bódiss Tamás egyházzenei vezető.

Hálásak vagyunk, hogy református egységünk életre keléséhez felhasznált a velünk lévő Isten egyéni barátságokat és testvérgyülekezeti kapcsolatokat, váratlanul légiesített határokat és kudarcos népszavazást, történelmet és hitvallásos összetartozást.

A hívő református Novák Katalin állami beiktatása előtti ökumenikus istentiszteleten Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett Igét.

A természeti kincsekben és épített örökségben egyaránt gazdag Nógrád vármegye ma is egyfajta végvári szerepet tölt be. Itt él az országban a legkevesebb református, mégis befogadó, vendégszerető, kitartó gyülekezeteket ismerhettünk meg Molnár Ambrus református lelkész útmutatásával.

– Különösen a krízishelyzetbe került családoknak jelenthet sokat, hogy mi ott vagyunk mögöttük, és nemcsak az egyik jó óvoda vagyunk a sok közül, hanem olyan lelki közeg is, ahová jöhetnek támaszért – mondja Zila Péterné, a Bárányfelhő Svábhegyi Református Óvoda vetetője.

A református egység napja azt hangsúlyozza minden évben, hogy nem vagyunk egyedül. Kontextust ad ez az ünnep egyéni sorsunk és életvezetésünk fontosságának. Érzékeljük-e, látjuk-e, hogy nem az a valóság, amit individuális léptékben mérünk, mert része vagyunk kisebb és nagyobb közösségeknek és végül is az egész emberiségnek?

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Nagyenyeden olyan a megújított kollégium, mint a végvári bástya: mindenki megleli benne a helyét, aki küzd a hitéért, az anyanyelvéért, a közösségéért – mondta Gudor Kund Botond. A Nagyenyedi Református Egyházmegye esperesével a Református Egység Napjáról beszélgettünk.

Képzeljük el, kötélen kapaszkodunk Isten kegyelmébe, de a bizalomvesztésünk miatt ez elszakadhat, és nem tudjuk tovább tartani azt, ami Istenhez kapcsol. Érezheti úgy az ember, Isten elhagyta. De ne feledjük, két kötél van: az egyiket mi tartjuk, de a másikat Isten, és az nem szakadhat el. – Bodó Sárával, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettesével depresszióról, öngyilkosságról beszélgettünk.

Vegyük komolyan, hogy az idő nem a mi birtokunkban van, hanem az Örökkévalóéban. Luther betegágyában fekve jött rá: ez nemcsak a halálunk órájára vonatkozik, de az egész életünkre, annak minden napjára, órájára és percére. „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” Az Istentől elkért idő mindig minősített idő, valami olyanra rendeltetik, ami Istennek, embernek egyaránt kedves.

Május 19-21. között Gyulafehérváron rendezi meg a Magyar Református Egység Napját az Erdélyi Református Egyházkerület. A rendezvényen tíz dél-erdélyi egyházközség felújított templomáért adnak hálát. Akárcsak a nevezetes marosszentimrei istenháza, a többi épület is az erősen szórványos dél-erdélyi vidéken található, nem egy már gyülekezet nélkül romladozott, vagy csak néhány református magyart szolgál.

A TejjelMézzel amellett, hogy mintegy üzemi konyhája a göncruszkai református oktatási intézményeknek, továbbá a falu egyetlen étterme, ahová így a helyiek beülhetnek egy-egy ebédre, valamint a környékre látogató turisták is jóllakhatnak, missziós központ is. Olyan hely, ahol közvetetten találkozhatnak Isten Igéjével a vendégek. – Ide olyanok is bejönnek, akik a templomba vagy a gyülekezeti házba nem lépnének be.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a bibliai történeteket, melyekben őseik szerepelnek.

Ha farkasok lopakodnak a nyáj körül, a pásztorok jobban szeretik beterelni az állatokat az akolba. Oda, ahol biztonságban vannak.

– Bekapcsolódtam a pasaréti református gyülekezet életébe. Cseri Kálmán lelkipásztor ekkor Óbudán tartott evangelizációt, ahol pontosan és szépen leírta a megváltás lényegét, a jelentőségét. Ez szíven ütött. Ezen az óbudai evangélizáción tértem meg. Megértettem végre, hogy Krisztus személyesen engem is megváltott.