A Jelenések könyve bepillantást enged a mennybe. A Lélek általi látomás leírója János, aki sok olyan kifejezést használ, amely csak itt fordul elő a Bibliában. Néha maga alkot új szavakat, többször a földi dolgokhoz hasonlítja a mennyben látott és hallott dolgokat. Emiatt sokszor nehezen érthető, olyan, mint egy haditudósítás. Többször történnek váratlan dolgok, de amikor véglegesen eldől a Sátán elleni harc, már egyszerű, közérthető módon újságolja el a végeredményt: „Most jött el az üdvösség, Istenünk ereje és királyi uralma, és az ő Krisztusának hatalma, mert levettetett testvéreink vádlója.” (Jel 12,10)

Ezzel lezárult az a korszak, amikor a Sátán Isten ellen munkálkodhatott. Kezdődött az első emberpár félrevezetésével, hogy ne higgyenek a Teremtő Isten szavának, majd folytatódott azzal, hogy gyilkos indulatot adott Kain szívébe, amiből testvérgyilkosság lett. A Sátán munkája ma is ez. Bármilyen névvel vagy formában jelenjen is meg, egyrészt elhinti a kételkedést az ember szívébe, hogy ne higgyen Isten szavának, ezzel sokakat félrevezet, másrészt gyűlölséget, önzést és szeretetlenséget hoz az emberek közé.

Ezzel megrontja az egész teremtett világot, amelyet pedig Isten jónak és szépnek teremtett. Ahol már nem ilyen, az a bűn következménye, közvetve a Sátán munkája, ezt látjuk mindenütt magunk körül. Ne csak a háborúra és a felháborító súlyos bűncselekményekre gondoljunk, hanem a mindennapi élet sokféle gondjára, mert ahol meghidegszik a szeretet, ott a gyűlölet uralkodik.

Húsvéti feltámadásával Krisztus legyőzte a halált. A most olvasott Ige szerint a teljes győzelem a Sátán levettetésével lesz teljes.