Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor lelkipásztor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese, hittudományi egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
Ki akarta hozni a komolyzenét a koncertteremből, hogy lebontson minden akadályt, távolságot a zene és az emberek között. – A kávéházban párbeszéd alakul ki a nézők és a művészek között – érvel Karasszon Eszter gordonkaművész.
Mit tehetünk a válságos helyzetben? Elsősorban azt, hogy félelmeinkkel és valós nehézségeinkkel Istenhez fordulunk. Újra rábízzuk életünket Istenre, akinek gondja van ránk.
Az eredendő bűnre vezethetők vissza a lelki és testi betegségek, és még az is, hogy megöregszünk és meghalunk. Az eredendő bűn tehát nélkülözhetetlen szentírási tan. Személyes jelentősége felbecsülhetetlen.
Az első ismert népszámlálás-jellegű felmérést Krisztus előtt 2238-ban Kínában tartották. A népszámlálások megszervezésének két fő oka persze a pénz és a háború voltak. A beszedhető adó mennyiségének és a háborúba vihető katonák számának ismerete előnyt jelentett az uralkodóknak a döntések meghozatalában.
A felekezetre, a nemzetiségre vonatkozóan nem kötelező nyilatkoznunk a népszámláláson, de épp ezek azok a meghatározó kérdések, amelyekkel kifejezhetjük, hogyan áll össze a magyar társadalom, milyen hagyományai vannak, milyen értékeket szeretnénk követni. Duráczky Bálint szociológust kérdeztük.
... súlyosabb konfliktusokkal kellett Jézusnak szembenéznie. Ellenségei támadták, kísértették, csapdába akarták csalni. De ő minden esetben megtalálta a módját annak, hogyan lépjen ki a beszorított helyzetből. Más szintre, új nézőpontra vitte az ellenséges leckéztetést, viszont-kérdéseket tett föl nekik egyszerű válasz helyett, amelyekre nem tudtak felelni.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Felelősség és feladat a nagytemplomi egyházközséghez tartozni – tudatja az egyik presbiter, Hadházi Dávid. – Megtisztelő feladat és egyben nehézség is e közösségben szolgálni – magyarázza Oláh István elnök-lelkipásztor. – Templomunk Debrecen jelképe, szűkebb és tágabb környezetünkben is figyelemmel kísérik, mi történik nálunk, ezért egyáltalán nem mindegy, milyen példával járunk elöl.
Sok apró mozaikdarabból áll össze a bocsánatkérés. Először is tudni kell, hogy nem vagyok tökéletes. Aztán fontosnak tartani a másik embert, hogy a magam gyarlóságát ne rejtegessem, hanem mindenki érdekében vállaljam a következményeket. Kell hozzá hit abban: nemcsak tartozom a közösségemnek ezzel, de létezik valamiféle igazságosság, amely sérül, ha nem teszem meg.
A házastársi hűség alapját a Teremtőtől kapott útmutatás adja. Az elhagyás, ragaszkodás és eggyé válás megfogalmazás négyszer található meg a Szentírásban. Ha egy gondolatot a Biblia ennyire kiemel, akkor annak súlya van. Nyugodtan építhetünk az ’e’ betűvel kezdődő három életmódtanácsra: elhagyni, elköteleződni, eggyé válni.
A Tahi Egyházzenei Hét a diktatúra kellős közepén, az ’56-os forradalom utáni évben indult el azzal a céllal, hogy megismertessék a lelkészekkel az akkor még újnak számító, 1948-as énekeskönyvet. Reneszánszát éli a műhely, hiszen most a 2021-es énekeskönyv dalaival ismerkednek a résztvevők. A 65 éve töretlen sikerű eseményen nemcsak a zenei, hanem a lelki épülés is fontos cél.
Átadták Lámpás Református Óvoda és Minibölcsőde új épületét. A halásztelki Bocskai István Református Oktatási Központhoz tartozik általános iskola, gimnázium, technikum, szakképző iskola, szakgimnázium, alapfokú művészeti iskola, kollégium is. Az újonnan avatott intézménnyel bővült a paletta.
XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
– A Városligeti (egykori Gorkij) fasorban, a református templomban kereszteltek meg titokban, apukámnak csak utólag mondták el. Az egyetemi évek alatt nekem valami hiányzott, azt éreztem, hogy vissza kell térnem a gyökereimhez. Apám azt mondta: felőle mehetek templomba, csak se ő, se más ne lássa. Lopva jártam hát a ma is működő Limanova téri templomba.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor osztja meg velünk gondolatait.
A Magyarországi Református Egyházban hatévente lejár a választott tisztségviselők mandátuma, ilyenkor teljes körű tisztújítás kezdődik. Hogyan szólhat bele egy gyülekezet a püspök személyének megválasztásába, és miért húzódik hónapokon át ez a folyamat? A választási rend működésében és jogi hátterében Szemán Ákos, a Zsinat Jogi Bizottságának elnöke segít eligazodni.
Miközben fiatalok egy zsúfolt bárban ünnepelték az újévet a svájci Alpokban, az öröm percek alatt rémálommá változott. A crans-montanai Le Constellation pincehelyiségében pusztító tűz söpört végig, negyven ember életét oltotta ki, további száz tizenkilencen kritikusan megsebesültek. A végzetes esemény megrázta az egész térséget: az elnök az esetet az állam „legsúlyosabb tragédiái” közé sorolta, és ötnapos gyászt rendelt el.
A SzóTér mint egyházi közösségi tér programjai az egyetemisták konkrét élethelyzeteiből indulnak ki. A rendszeres lelki alkalmak mellett közösségi estek és workshopok is helyet kapnak, amelyek a hallgatók mindennapi döntéseire és bizonytalanságaira reagálnak. Társasjátékestek, kvízfejtések és filmvetítések váltják egymást – nem önálló eseményekként, hanem a közösségi élet természetes részeként.
