Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese, hittudományi egyetemi oktató (IX. 25–30.) és Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető professzora (X. 1.) osztja meg velünk gondolatait.

Reményre ad okot, hogy az ottaniak büszkék a magyarságukra, egymással megértők, elfogadók, s vágynak a testvéri közösség áldására – mondja Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője, aki a clevelandi Első Magyar Református Egyházközség fennállása 130+1. évfordulóján képviselte a Magyarországi Református Egyházat.

Segíteni jöttek. Adni, találkozni, ide, a végekre. Eljöttek, mert nemcsak adni akartak, de jelenlétükkel is képviselni az ezeréves összetartozást. Lelkeket számlálni, összeölelkezni és mélyen ülő szemekbe nézni; ott, ahol sok-sok magyart, jó száz éve már, „zsebre vágott” a történelem. És azóta sem enged a szorítása. Éppen ezért az ott élők hozzáedződtek a túlélés kényszeréhez. Így lettek a megmaradás bajnokai.

Tízrészes szériánkban a vezetés elméleti és gyakorlati próbatételeit gondoljuk újra, mindvégig hűen a Biblia tanításához. gyülekezetek biblikus céljainak vizsgálatával kezdjük, majd az egyetemes papság biblikus gyökereit, elveit és gyakorlatát vesszük szemügyre.

Gyülekezetvezetés a XXI. században (1.)

A keresztyén hívő elsődleges elhívása, hogy Istennel szeretetkapcsolatban legyen, a másodlagos pedig, hogy felismerje, Jézus testének része. A tagok közül mindenkinek vannak adottságai a szolgálatra, a közösség építésére, amelyeken keresztül megélhetik az elsődleges elhívásukat, és közvetíthetik Isten hívó szeretetét a világ felé.

A történelmi Szatmárban élő reformátusokat szeretné összefogni a Reformátusok Szatmárért Egyesület a Határok Nélkül Református Találkozó szervezésével. – Kutatómunkára van szükségünk, amellyel földerítjük a névleges reformátusokat, a megkeresztelt, de nem templomba járó embereket – hangsúlyozta Fekete Károly tiszántúli püspök az évente megrendezett esemény idei alkalmán, Nagyecseden.

...Bolyki János Újszövetséget oktató professzor könyvének megjelenése, 1999 óta ismert, elfogadott fogalom egyházunkban. Némelyek vitatják, mondván, Isten művének, a teremtésnek nincs szüksége védelemre. Az elnevezés eredete azonban a Biblia első lapjain olvasható, a teremtés elbeszélésében: „Fogta tehát az Úristen az embert, és elhelyezte az Éden kertjében, hogy művelje és őrizze azt.”

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Az elsősorban a Károli-egyetem Hittudományi Karának, emellett több egyházi intézménynek is otthont adó, Ráday utca 28. szám alatti székház református története a XIX. század második feléig nyúlik vissza. A 2019-es tűzvész óta tartó újjátervezés és -építés eredményéért ad hálát –az épületegyüttesben működő intézmények közössége mellett – egész református egyházunk, a szeptember 29. és október 1. között tartandó ünnepségen.

Az egységes lelkészképesítő vizsgán elsősorban nem a tárgyi tudást értékeljük, hanem a hivatáshoz szükséges rátermettséget, alkalmasságot – tájékoztat Steinbach József dunántúli püspök, a vizsgabizottság egyik elnöke. Ezen az egzámenen a diplomát szerzett teológusok adnak számot alkalmasságukról, gyakorlati és elméleti tudásukról, mielőtt önálló szolgálatukat megkezdik.

Darnay Kálmán Kaszinózó táblabírák című anekdotagyűjteményében a hangsúlyosan katolikus írások között – nagy örömömre – találtam szép számmal református epizódokat is. Így többek között Sebestyén Móses nagytiszteletű úrról, Kisfaludy Sándor barátjáról, aki Sebestyén Gyulának, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának, nemzetközi hírű rovásírás-kutatónak a nagyapja volt.

A falusi orvosnak különös ötlete támad: nemcsak gyógyszereket, hanem könyveket is fölír a receptre. A vérnyomáscsökkentők mellé A falu jegyzőjét, az isiászra a Fanni hagyományait, napszakonként öt- és tízoldalas dózisokat, influenzás időszakban következik a Jókai- és Mikszáth-sorozat napi harminc-negyven oldalas adagokban.

A felújított Ráday Ház átadását kísérő háromnapos programsor részeként megnyitja kapuit a Bibliamúzeum, a Dunamelléki Egyházkerület megújult püspöki hivatala, a református teológia és az újjáépített kollégium. Modern enteriőrrel, könyvekre váró vitrinekkel, Isten iránti buzgósággal, hálatelt gondolatokkal találkoztunk a megújult épületben.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kicsinyeiknek bibliai a történeteket, amelyekben őseik szerepelnek.

– Csak óvatosan, halacskáim – szólt halmama. – Nem baj, ha vigyáztok, mert sohasem lehet tudni, mi ólálkodik a sötét tengermélyen.

– Az emberek ma is keresik a megváltást, csak nem jó helyen. Ezotériában, csodakövekben, jósoknál. Mi, keresztyének is oka vagyunk ennek, mert nem mindig éljük meg hitelesen az életünket. Jézusnak azonban ma is szabadító ereje van, ezt világosan látom a cigány testvérek között. Én nem teszek többet, csak továbbítom Isten Igéjét, a növekedést ő adja az életükben.