Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kustár Zoltán teológus, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető professzora osztja meg velünk gondolatait.

– Élelmiszerrel, más természetbeni segítséggel, pénzügyi támogatással segítjük azokat a családokat, amelyek a gazdasági válság és a rezsiköltségek növekedése miatt kerültek nehéz helyzetbe – tudatja Nagy Gábor, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető-helyettese

Amikor Kálvin János a gyülekezeti éneklésről gondolkodott, az egyház évszázados hagyományához ragaszkodott: azaz a gyülekezeti éneklés alapjának A zsoltárok könyvét tekintette. De korának ízléséhez igazodva a zsoltároknak nem prózai, hanem verses éneklését tervezte bevezetni.

A világjárvány, az orosz–ukrán háború, a nyomukban járó gazdasági és megélhetési válság tovább növeli a bizonytalanságot, és olyan korszak érkezését vetíti előre, amelyhez hasonlót a fiatalabb generáció tagjai közül sokan nem éltek még át. Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az evangélium üzenetével biztat bennünket.

Négy évtizede szolgál férjével Demecser református lelkipásztoraként Bodnár Péterné Bíró Mária lelkipásztor, a Titus Hitéleti Alapítvány alapítója. – Segíteni szeretnénk a gyerekek hitre jutását és a hittanoktatást, azt, hogy a gyerekek jobban megismerjék Jézust, és támogatást akarunk nyújtani a katechétáknak, lelkipásztoroknak – foglalja össze tevékenységük célját.

... és céltudatosnak hangzik Pál apostol vallomása: „…de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért” (Fil 3,14). Magáról beszél, saját példájával biztat, miután a múltjával elszámolt. Arra ösztönöz minket, hogy hozzá hasonlóan legyünk egyértelműek és határozottak, ha egyszer Jézus Krisztus tanítványának szegődtünk.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

– Mindig találunk valamit, ami arra ösztönöz bennünket, hogy észrevegyük az Isten üzeneteit. Jó érzés látni, hogy a közösségünkben van erő és van jövője – mondja Pálinkás Gyula. Két éve szolgálnak lelkipásztorként feleségével Szabadszálláson, évtizedes szatmári szolgálatból érkeztek a bács-kiskunsági városba.

A Marie–Pierre kapcsolat fokozatos kibontakozásának, virágba borulásának olvasása közben nagyon hasonló szerelem jutott eszembe, noha ez a házaspár, a XVII. század elején, nem lett a „radioktivitás hőse”. Őket, a mi Szenci Molnár Albertünket és német Kunigundáját a hit hozta össze, míg a lengyel lányból lett világhírű tudós nőt és a „neki rendelt” francia fizikust a kutatás szenvedélye.

Miként áll ma a „scholai munka” Magyarországon? Az elmúlt napokban-hetekben szinte minden a tanárok és a velük szolidarizáló tanárok, diákok tüntetéseiről szólt. Ha Bocskai István szavait idézve a „dolgot őt magát nézzük”, egy kérdés marad: milyen országot szeretnénk utódainkra hagyni, milyen jövő lesz az, amelynek felneveléséért rosszkedvű, megélhetési gondok miatt szorongó pedagógusok felelnek?

– A Szentírás áll életünk középpontjában. Az Ige megértése, annak tanulása segít bennünket, hogy felismerjük missziói és diakóniai feladatainkat. Isten közelébe szeretnénk segíteni az asszonyokat és lányokat, hiszen mi vagyunk Jézus XXI. századi női tanítványai – tudatja P. Tóthné Szakács Zita, a Magyarországi Református Nőszövetség elnöke újjáalakulásuk harmincadik évfordulója apropóján.

Először nyitotta meg gyülekezeti tagoknak a Spiritualitás és misszió az egyházban lelkésztovábbképzését a Károli-egyetem. A résztvevők megismerik az istenkapcsolat egyháztörténelemben gyakorolt különböző formáit, s ezekre református teológiánk szempontjából reflektálunk is – tudatja Dani Eszter missziói főtanácsadó.

Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kicsinyeiknek azokat a bibliai történeteket, melyekben őseik szerepelnek.

– Biztos, hogy Jónás nem élte túl a nagy vihart. – Igen? – kérdezte Polli néni kicsit évődve. – Biztos vagy benne? – Hát… – bizonytalanodott el Helli, mert eszébe jutott, Isten milyen hatalommal választotta szét a Vörös-tengert – ahhoz, hogy megmeneküljön, csodának kellett történnie.

– Hitoktatóként az a vágyam, hogy diákjaim megszerezzék mindazt a tudást, tapasztalatot, amely szükséges az életben való eligazodáshoz. A Biblia szerint a bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, ehhez hinnünk kell, hogy Isten az egész világ Ura, és az ő akaratából teremtetett minden. A rám bízott gyermekeknek ezt a bölcsességet szeretném átadni.