Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kustár Zoltán teológus, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető professzora (X. 30–31.) és Tatai István református lelkipásztor (XI. 1–5.) osztják meg velünk gondolataikat.

Nem biztos, hogy a gyerekek képesek önmagukban felfedezni a tehetséget. A programunk segít rátalálniuk a saját útjukra – tudatja Mészáros László. Az Egyesült Államok leggazdagabb emberei közé küzdötte fel magát a semmiből; nyugdíjba vonulása után itthon is szeretné átadni tapasztalatait. Középiskolásokat, egyetemistákat készít fel az etikus vállalkozásra.

Buzdítsuk őket, hogy még idős korban is teremhetnek jó gyümölcsöt! Ne váljon sem kuporgatott vagyonuk, sem az egykori dicsőségük a bálványukká, hiszen semmit sem vihetünk magunkkal! Éppen az időskor az, amikor legtöbb időnk van az Úr szolgálatára. Kedves néhai gondnokunk, Zoli bácsink szokta mondani nyugdíjas éveit megkezdve: jöttem pótolni az elmaradást. Szinte minden idejét és erejét befektette Isten országának építésébe.

Gyülekezetvezetés a XXI. században (2.)

Az újszövetségi pap is Isten és az ember között közvetít. A középkorban az egyházat tartották a kegyelem eszközének. Ezen változtatott a reformáció: tisztázta, az egyház intézményként nincs kitüntetett szerepben, mert nem az egyház bocsátja meg a bűnöket, hanem Jézus áldozatáért Isten – magyarázza Harmathy András szentendrei lelkipásztor.

Az idősek többségükben református gyülekezetekből jöttek, sok a lelkész, még a demensek is szívesen kapcsolódnak be az istentiszteletbe. A régi dolgokra emlékeznek, gyönyörűen énekelik a zsoltárokat – tudjuk meg Szigethyné Zabolai Máriától, a Schweitzer Albert Református Szeretetotthon titkárságvezetőjétől, aki harminckét éve szolgál az intézményben.

... fogalma vegyes érzelmeket kelt bennünk. – Erény az engedelmesség, és minden engedetlenség bűn? Nyilván attól függ, hogy kinek, miben és milyen körülmények között. A felismert és megértett igazság követésében, a tudatos döntésből vállalt engedelmesség erény, ha áldozattal jár is. A bölcsesség és szabadság csúcsa pedig a hitből vállalt engedelmesség Istennek és teremtési rendjének.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, mely erősíti a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra, párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Missziós lehetőségként tekint bölcsődéjére, óvodáira, iskolájára a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség. A hagyományait büszkén őrző gyülekezet most is készül a reformáció ünnepére, amely minden évben látványos eseménnyel ér véget. Az állandó alkalmak közül kiemelkednek a bibliaórák: tartanak a nőknek, férfiaknak, a felnőttként konfirmáltaknak, az ifjúságnak és a gyülekezet egészének.

Mindig benne van a levegőben a változás, de az csak akkor jön elő, ha az Úr vezet rá bennünket; amikor van indíttatás, van felülről, belülről kényszerítő erő. Persze gyakran szemünkre vetik, hogy régimódiak vagyunk. Gyakran ér bennünket a kritika, hogy több ezer éves könyveket olvasunk, több száz éves ruhát viselünk, és hasonló korú templomokban gyűlünk össze.

Nagy tévedésünk, ha emlékünnepként nézünk vissza a reformáció időszakára. Az ugyanis egy folyamat kezdete volt. Nem azt ünnepeljük, hogy megtörtént, hanem hogy elkezdődött. És folytatódik, bennünk és rajtunk keresztül. Az a méltó ünnep, ha ugyanazt tesszük: a kegyesség titkát, a reformáció titkát közel engedjük magunkhoz. A válasz ennyi: Jézus.

– A keresztyénség történelmileg nagyon korán megjelent nálunk. Tamás apostol volt az, aki a térségbe jött téríteni, és egyházat alapított itt. Erre történelmi bizonyítékaink is vannak. Sokan azt gondolják, a britek hozták ide a keresztyénséget, de ennél sokkalta régebbre nyúlik a történelmünk – mondja Sosheel Emanuel pakisztáni teológushallgató.

Ez a címe Szabó-Nyulász Melinda animációs rendező, illusztrátor és művészeti oktató könyvének. A bemutatón elhangzott: a kiadvány olyan ötleteket, módszereket ad a kezünkbe, amelyeknek csak a képzeletünk szab határt, miképp hasznosítjuk iskolai, hittanórai, otthoni vagy múzeumpedagógiai foglalkozáson.

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatóak. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kicsinyeiknek azokat a bibliai történeteket, melyekben őseik szerepelnek.

– Még az emberek szent könyve is ír az ordító oroszlánról! Sőt! Isten és a királyok haragját is az oroszlánüvöltéshez hasonlítja. Úgyhogy az oroszlánok Istentől rendelt dolga, hogy ordítsanak és uralkodjanak.

Bogdán Szabolcs János krasznai lelkész még püspökké választása előtt azt mondta: a misszióra, a szeretetszolgálatra, az ifjúsággal, gyerekekkel való foglalkozásra szeretne különösen figyelni az egyházkerületben.

– Fontos számomra, hogy az ifjúsági élet ne merüljön ki pizzázásban vagy közös strandolásban. Ne ez legyen az összetartó erő, hanem az imádság, az Ige. Nálunk például már az első pillanatoktól kezdve létezik imaközösség, minden ifjúsági csoportban. Az igeközpontúság miatt vagyunk mások, ez különböztet meg bennünket.