Nomen est omen. Eltévedésünkben újratervezők, elbizonytalanodásunkban újragondolók, elavultságunkban megújulók: ilyenek vagyunk mi, reformátusok. Az alap, amelyen ez az épület áll, az Úr Jézus. Ezt a hagyományt hoztuk magunkkal, és ebből élünk mindmáig. Az újraformálás hagyománya ez.

Különös látni ezt a folyamatos újratervezést azokban az intézményekben, ahol eddigi életem 27 évének legfontosabb állomásait megéltem. A parókia, ahol születtem, épp most újul meg kívül-belül. Az általános iskola Sátoraljaújhelyben, ahova gyermekként jártam, mára református vezetés alatt teljesen átformálódott, kívül-belül. A gimnáziumom Sárospatakon, alma materem mára szintén megújult, kívül-belül. A teológiám Sárospatakon, már a hat év alatt is, amelyet ott tölthettem, jelentős megújuláson ment át, kívül-belül. A név kötelez, semper reformari debet.