„Uram, tégy engem a te békéd eszközévé”

Előfizetek

A harmincéves Sosheel Emanuel Pakisztánból érkezett, a következő két évben a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán fog tanulni. A lahorei születésű teológushallgatóval a pakisztáni keresztyének helyzetéről, személyes meglátásairól, terveiről beszélgettünk.


Első alkalommal van Magyarországon?

Igen, először vagyok itt. Hálás vagyok a Hungary Helps programnak és mindazoknak, akik ezt lehetővé tették számomra. Eddig nagyon tetszik az ország, különösen az ételek. Otthon ugyanis nagyon szeretik a csípőset, én azonban kevésbé bírom. A magyar ételek pedig mind olyan finomak. Legalábbis amiket eddig kóstoltam.

Mielőtt idejött, volt valami tudása az országról?

A pakisztániakra sok másik kultúra van hatással, így az amerikai és az európai is. Éppen ezért hallottam már én is a magyarokról. Tudtam, hogy ez egy európai ország, megvannak az európai jellegzetességei, életkörülményei. Oda mehetsz, ahova akarsz, imádkozhatsz bármiért, szabadon járhatsz gyülekezetbe, és senki nem fogja megkérdezni tőled, hogy miért nem térsz át a muszlim hitre. És persze van minőségi ivóvíz és béke. Azért is jöttem, hogy mindezeket megtapasztalva hazamehessek és mesélhessek az otthoniaknak arról, milyenek a magyarok. És persze fordítva is. Az is célom, hogy megmutassam itt, milyenek a pakisztániak. Mert tudom, hogy a médiában rengeteg dolog terjed rólunk. Meg akarom mutatni, hogy vannak ugyan gondok, de nagyon szép országunk van. Meg akarom mutatni, hogy nem vagyok terrorista, nem vagyok szélsőséges, ugyanolyan ember vagyok, mint az itteniek. Egy Isten teremtett minket.

Sosheel Emanuel Fotó: Horváth Bálint

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!