Ismét advent. Az idei sem más, mint az előzők. A naptárban sokasodnak a programok, a találkozások. A mindennapokban sűrűsödnek az ünnephez kapcsolódó tennivalók. Már-már elkeserednék, amikor eszembe jut az idei advent első vasárnapjára kijelölt újszövetségi igeszakasz, Jézus megkeresztelkedése a Lukács írása szerinti evangéliumban: „Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”

A történetet a többi evangéliumban is olvashatjuk, de Lukács meglepő módon keretezi. Miután elhangzik a mennyei Atya kijelentése a Fiúról, Jézus égi származásának kinyilatkoztatása, egy pillanat alatt visszatérünk Jézus földi származásához, a hétköznapi valóságba: „Jézus ekkor mintegy harmincesztendős volt, és úgy gondolták róla, hogy József fia.”