A délutáni istentiszteletet a helyi idősotthonban tartjuk. Ott ugyanúgy kell az Ige az időskori társas magányban élőknek, mint bárhol másutt. Az istentisztelet a lelki feltöltődés mellett programot, eseményt, kimozdulást nyújt. Az emeleti szobáktól a földszinti ebédlőig. A lényeg: valami történik. Mint amikor a résnyire nyitott ablakon beszökik a szellő, és játékosan meglebbenti a függönyt. Valami mozdul. Magára vonva a tekintetünk.