Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kádár Ferenc református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Erős a vágy az emberekben a transzcendens iránt. Felelősségünk az is, a személyes boldogság- vagy igazságkeresésre tudunk-e válaszolni – mondja a közmédia vallási főszerkesztősége vezetője, Andrónyi Kolos.

Amint közeledik az ünnep, tapasztaljuk, erősödik az adakozókedv. Mi az oka, hogy szívesebben ad ilyenkor az ember? Mi mozdul meg benne, bennünk, ami arra indít: hagyjuk, hogy működésbe lépjen az életünkben a prófétai felhívás: „Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény hajléktalant, ha meztelen embert látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől!”

Induljon el, gyorsuljon fel bennünk a kétirányú folyamat: leépülés a bűnben, felépülés a hitben! Legyen szembeszállás és szabad lelkiismerettel folytatott harc a gonosz művei ellen, hiszen ez a keresztyén ember feladata! „Álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek!” Visszafordulás, tétovázás helyett áldozatos odafordulást kér, amelynek következménye nem pusztulás, hanem élet.

Isten mindig bennünk van. Minden emberbe belelehelte a lelkét, és mi hordozzuk őt. Amikor imádsággal járulunk elé, nemcsak a vakvilágba mondjuk az imánkat, hanem a lelkünkből az Isten lelkébe – vallja Csoma Judit Margit pasztorálpszichológus. Arról is kérdeztük, mit várunk adventkor.

– A közöttünk szolgáló fiatalok kitalálták, személyes példaképeiket hozzák elérhető közelségbe a kisebbek számára. Hiszen a „nagy emberek” is kisgyermekként kezdték, nekik is voltak nehézségeik – hangsúlyozza Sánta Ibolya, a Budahegyvidéki Református Egyházközség lelkipásztora.

Az angyalok nem testi, hanem szellemi lények. Adott esetben testet is ölthetnek, amikor Isten képessé teszi rá őket egy meghatározott cél érdekében. Az angyalok számára kijelölt általános feladatkör a mi védelmünk, őrzésünk, elsősorban Isten dicsőítése – ebbe a mennyei istentiszteletbe kapcsolódunk be mi is istentiszteleteink alkalmán.

... Isten a sértett, féltékeny és irigy hívőt gyógyítgatná szeretetével, logikus érveivel, hogy megszabadítsa haragjától, ha engedné: „Akkor Isten ezt kérdezte Jónástól: Igazad van-e, amikor haragszol emiatt a bokor miatt? Ő így felelt: Igazam van! Haragszom mindhalálig! Az Úr ezt mondta: Te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél, amely egyik éjjel felnőtt, másik éjjelre pedig elpusztult.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek együtt gondolkodásra, párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

A XV. zsinati ciklus hatodik ülésszakán Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke a segítségnyújtás területeit koncentrikus körökként vázolta fel, amelyben legbelül szerepel a családunk, majd a gyülekezetünk, az egyházunk, a nemzetünk és az országunk rászorulói, a szomszédaink és az ukrajnai háború által sújtott emberek. A felsőoktatási és a választási törvény módosítása mellett arról is döntöttek: 2023 a lelkipásztori hivatás éve lesz.

Továbbra is folynak a tárgyalások annak érdekében, hogy az oktatási és szociális intézményeink segítséget kaphassanak. A kormányzat kedvezően fogadta elképzeléseinket, de anyagilag szűk a mozgástér. A jelenleg is zajló szakmai egyeztetéseket követően lesz lehetőségünk arra, hogy intézményeink számára forrásokat biztosítsunk – tájékoztatott Gér András zsinati tanácsos.

Mindenki szeretetre vágyik, még Isten is. Maga a Szentháromság a bizonyság erre, aki önmagában is élő, eleven szeretetközösség. Isten arra vágyik, szeressük, és ne féljünk tőle. „Örökkévaló szeretettel szerettelek téged” – üzeni népének Jeremiás által az Úr. Ez nekünk is szól, mi is az Isten népe vagyunk, minket is így szeret. Ez az egyetlen, ami állandó a szüntelenül változó világban.

A bosszú nem lehet keresztyéni létállapot, de a felejtés sem. Vajon hogyan lehet úgy beszélni és írni XX. századi közösségi-családi traumáinkról, hogy a gondolkodás mentes legyen a bosszúállástól, de ne féljünk néven nevezni a gonoszt? Ez a feszültség adja Visky András Kitelepítés című regényének alaptónusát.

Lónyay Menyhért világító példája annak a református közéleti „attitűdnek”, amely a haza és az egyház szolgálatát egyaránt fontosnak tartja – mondta Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke az egykori miniszterelnök emléktáblájának avatása kapcsán.

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatóak. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.

Mária annyira várta ezt a találkozást! Annyi mindent szeretne elmondani Erzsébetnek. Leginkább az angyalról szeretett volna beszélni vele, meg a gyermekről, aki Isten fia lesz.

– Úgy nőttem föl, hogy láttam, miből áll a lelkész szolgálata. Megértettem, hogy ehhez elhivatottság kell, s hogy szívvel-lélekkel kell végezni a feladatokat, amelyek sokszor nem túl látványosak.