A lelkipásztori hivatás éve

Előfizetek

A közösség erejéről, az áldozatvállalásról, a gyülekezetek önfenntartásáról, az egyházközségeket segítő pénzügyi alapról és a magyar református nemzetstratégiáról is szólt püspöki jelentésében Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a XV. zsinati ciklus hatodik ülésszakán. November utolsó napjaiban Balatonszárszón a felsőoktatási és a választási törvény módosítása mellett arról is döntött a Zsinat, hogy 2023 a lelkipásztori hivatás éve lesz.

A közösen megharcolt döntések adják a közösség valódi erejét – mondta beszédében Balog Zoltán a zsinati ülésen.

A püspök az elmúlt időszak gazdasági változásaira reagálva bibliai példát hozott: hét bő és hét szűk esztendőről beszélt. A Reformátusok Lapjának adott interjúban is megerősítette a püspöki jelentésében elhangzottakat:

– Ha az Úristen megengedte, hogy gyarapodjunk és épüljünk a mögöttünk lévő hét bő esztendőben, akkor a következő hét szűk esztendőben ebből segítsük azokat, akik jobban rászorulnak, mint mi, hiszen mindig vannak olyanok, akiknek kevesebb jutott. Ne engedjük, hogy a válság elsodorjon minket egymástól, a szolgálatainkat ne hagyjuk zsugorodni, hanem sokkal inkább próbáljunk meg a ránk bízott emberek közelében lenni!

A szomszédunkban zajló háborúval összefüggésben Ézsaiás próféta könyvéből idézett (32,17): „Az igazság békét teremt, és az igazság a nyugalmat és a biztonságot szolgálja örökké.” A püspök a segítségnyújtás területeit koncentrikus körökként vázolta fel, amelyben legbelül szerepel a családunk, majd a gyülekezetünk, az egyházunk, a nemzetünk és az országunk rászorulói, a szomszédaink és az ukrajnai háború által sújtott emberek.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!