Békesség legyen a földön!

Előfizetek

Tíz hónapja háború dúl a szomszédban, mára a sötétség és a hideg lett az úr. Amikor kitört az orosz–ukrán konfliktus, abban bíztunk, hogy gyorsan véget ér, reménykedtünk, hogy a Covidhoz hasonlóan, amilyen hirtelen jött, ugyanúgy távozik is az életünkből. Nem így lett, a viszály a kárpátaljaiak hétköznapjait is teljesen átrendezte. Hitről, reményről és a béke iránti vágyról is beszélt Kovácsné Marton Erzsébet kárpátaljai újságíró.


Egyre szomorúbb képeket látunk a híradásokban az ukrajnai helyzetről…

Sajnos idén február 24-én, éppen a születésnapom reggelén a rádióból hamarabb kaptam a szomorú hírt, hogy kitört a háború, mint a virágot, amellyel bejött a férjem. Azóta kemény megpróbáltatásoknak vagyunk kitéve, annak ellenére, hogy, hála Istennek, nálunk aránylag nyugalom van, nincs lövöldözés, nincs bombázás, azonban az elmúlt hetekben áramkimaradásoktól szenvedünk.

Marton Erzsébet: – Az egyedül maradt idősek leginkább lelki támogatásra vágynak, mert a sötétben, a hidegben szükség van a meleg szóra, a testvéri szeretetre. Fotó: Makó András

Gyertya mellett olvasunk, írunk, sokszor fűtés nélkül, de még mindig abban bízunk, hogy már nem tart sokáig ez az állapot. Az Ige is erősít: „Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké”, egyszer véget ér ez a háború is, és visszatérhetünk a békés életünkhöz.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!