Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Magyarné Balogh Erzsébet református lelkipásztor, a Református Missziói Központ lelkész-igazgatója osztja meg velünk gondolatait.

Évezredeken át ismeretlen volt a leprabetegség természete. Kínai, indiai, ószövetségi példák mutatják: elkülönítéssel kezelték. Döbbenetes, hogy még ma is jelen van a kirekesztés, holott semmi szükség rá – hangsúlyozza Riskóné Fazekas Márta, a Lepramisszió – Magyarország igazgatója.

Bár a coming out kifejezés megannyiszor elhangzik a közéletben, talán még nem ismeri mindenki. Jelentése: kiállni a nyilvánosság elé, színt vallani. De nem csak úgy általában és akármivel, itt a homoszexualitásról és más szexuális orientációkról van szó. Amolyan „szex-hitvallást” tenni, ami manapság módfelett divatos és elvárt is. Lényegében: közzétenni valamit, amihez senkinek semmi köze sincs.

Mindig imádkoztam és küzdöttem azért, hogy az igemagyarázatok megszólítóak, azaz „időszerűek” legyenek, túl azon, hogy – szakszavakkal élve – „írásszerűen, textusszerűen, Krisztus-szerűen, gyülekezet- és hitvallásszerűen” magyarázzák az adott igeszakaszt, annak nehezebben érthető részeit is – fogalmazott Steinbach József dunántúli püspök.

Bármi legyen a bíróság döntése, nem hátrálok meg, nem adom fel a meggyőződésemet, ki fogok állni amellett, amit a Biblia tanít, mert vannak olyan kérdések, amelyeknek örökkévaló következményük van, túlmutatnak az élet határain. Kész vagyok megvédeni a szólás- és vallásszabadságot, amilyen mértékben ez szükséges – mondta Päivi Räsänen finn parlamenti képviselő.

Értékalapú tanításra van szükség. Hallgassunk a lelkiismeretünkre, ne féljünk kimondani azt, hogy mit jelent a hit, a nemzet, a család, az emberi méltóság, hogy csak az alapokat említsem. Tudnunk kell, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk – emelte ki Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora.

Jézus új látásmódot hoz: mit akar az Isten velünk most. Az ő nézőpontja a szenvedő ember. Gyöngéd és figyelmes szeretete arra sugárzik, aki bajban van. A szombat, a nyugalom napja Isten ünnepe, a szabadításé. Nem azért adta, hogy korlátozzon és tiltson, ezt sem szabad, azt sem, hanem azért, hogy a teremtés Ura felüdítsen, feltöltsön isteni erőkkel és újjáteremtsen.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.

Érdekes módon született a kórus. A magyar iskolában dolgoztam a '90-es évek elején. Hirtelen beköszöntött a korszakváltó hangulat. A kórussal különféle rendezvényekre hívtak meg bennünket. Ezt nem nézte jó szemmel az oktatási rezsim, gyorsan mennem kellett. Viszont a gyerekek felkerestek: nem akarják abbahagyni a zenélést – tekint vissza Ivaskovics József zeneszerző, az ungvári gyülekezeti kórus és a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon zenedéjének vezetője.

Miért kellene öregnek lenni ahhoz, hogy félig tárt kapucskán kikandikáló falombok és virágok láttán védett kertről álmodozz? Ódon fal láttán csak gyerekkorodban érzékenyülhetnél-e el? A múlt szeretete velünk született; a múlt gyermeket s nagyapát egyaránt megindít, nem kellett ehhez más bizonyítás, mint anyáink regéi…

A világjárvány felgyorsította azt a folyamatot, amelynek során a számítógép a világhoz való viszonyunk metaforájává válik: nem annyira azért, mert modellezi a világot, hanem mert a világ birtokba vételének alapeszközévé vált. Virtuális közösségekben veszünk részt, vagy ha néha nem, akkor is távolságot tartunk. Érintés nélküli tranzakciókat részesítünk előnyben. Kapcsolataink mediatizálódnak.

A séf a szakácsranglétra csúcsa, ő irányítja az egész konyhát. A kisegítő személyzet, a tanulók oktatása, az emberek beosztása, az étlap megírása, kommunikáció a vendégekkel – összetett feladat az övé. Édesapám püspök volt tizenhat évig, előtte esperes, a vezetést, a kommunikációt akarva-akaratlanul is láttam. Élvezem az irányítást, persze főzni szeretek a legjobban – mondja Csomós András, a Református Konyha rovatunk főszakácsa.

Az orvosnő felszólalásában hozzáfűzte: – Az ember Isten képmására teremtetett. Mindenki egyenlő, függetlenül a tulajdonságaitól, vagy hogy mit csinál. Ezeket a vádakat sértőnek tartom mind magammal, mind a homoszexuális embertársaimmal szemben. A keresztyénség alapvetése az, hogy az ember végtelenül értékes, de bűnös is – függetlenül a szexuális irányultságától.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a bibliai történeteket, melyekben őseik szerepelnek.

– A jó hír az, hogy ettől a rossz szokástól is meg lehet szabadulni – simogatta meg a szárnyával ikrei buksiját hollópapa.

A társadalmunk peremén élők számára teremtenek esélyt a Biztos Kezdet Házak, tanodák, a roma szakkollégiumok, a Bárka Tábor, a Cigánymisszió és a Felzárkózó Települések Programja, közfoglalkoztatási programjával pedig csaknem 1500 ember számára nyújt megélhetést.

A református díjazott, Imre László az irodalomtörténet, a műfajelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány és kritika területén egyaránt kimagasló életműve, valamint a magyar protestáns műveltséget érintő tudományos munkája elismeréseként vehette át a kitüntetést.

– A konfirmáció után elhagytam a gyülekezeti életet, és évekre eltávolodtam. Nem akartam kettős életet élni, egy gyülekezetit és egy másikat úgy, hogy a kettő köszönőviszonyban sincs egymással. Az általános iskolában kitűnő tanuló voltam, a gimnáziumban azonban már nem. Szüleim ennek ellenére krisztusi szeretettel szerettek, nem a teljesítményeimért, hanem mert szerettek.