Nagy utat járt be az a fiatal leány, akit iskolai barátnője, a lelkipásztor leánya „vezetett” Jézushoz. Ő hívta el 13 évesen a szomjas szívű leányt egy ifjúsági konferenciára. Otthon szinte semmit nem hallott a hitről, itt pedig hangzott az élő hitű evangelizáció. Néhány nap után át is adta a szívét Jézusnak.

Nagyon ragaszkodott Urához. Ezért fiatal felnőttként sem ment bele olyan kapcsolatokba, amelyek nem hívő társsal való házasságot jelenthettek volna. Pedig társra is, gyermekekre is vágyott. A gyülekezet gyermekei között szolgálhatott. Velük ment ő is, amikor egy dunántúli gyülekezet táborában tölthettek gyermekhetet. Egy hasonló módon még egyedül élő hívő fiatalember is segédkezett a vendéglátók között. Azon a héten megszerették egymást, házasság lett belőle.