Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vassné Baki Ilona nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Szükségünk lenne egy olyan közösségi térre, ahol a konfirmációs felkészítőket, az ifjúsági, a klasszikus, a cursillós bibliaórát, a kóruspróbákat is jobban megszervezhetjük – jelzi a gyülekezeti igényt Simon Döme András lelkipásztor.
Nekünk, keresztyéneknek az élet ajándék. Az Istentől kapott gyermek ajándék. Anyának lenni áldás. De nem elég áldottnak lenni, áldássá kell lenni. Az anyaság élethosszig tart, mindig érik, mindig van új feladat és lehetőség arra, hogy megéljük. A nagymamaság is anyaság. Végignézhetik az anyák, milyen anyát neveltek.
Lezajlott a XV. zsinati ciklus hetedik ülésszaka. A zsinat elfogadta a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény első olvasatát, első olvasatban az egyházi bíráskodásról szóló 2000. évi I. törvény módosítását. Elfogadta az oktatási törvények módosításainak második olvasatát is.
Nem csak azért tartunk fönn iskolákat, mert jó oktatást nyújtunk, mint ahogy idősotthonokat sem csak azért tartunk fent, mert az öregeknek szükségük van a gondozásra. Hanem hogy általuk evangéliumot hirdessünk, és épüljenek a gyülekezeteink – mondja Balog Zoltán püspök, a zsinat lelkészi elnöke a Balatonszárszón tartott zsinati ülés után.
A XV. zsinati ciklus hetedik ülésén első olvasatban tárgyalták és vitatták meg a lelkészek jogállásáról szóló új törvényt, amely pontosítja a lelkész és a lelkipásztor fogalmát, rendezi a szolgálati viszony kérdését, célja a lelkésznők jogi helyzetének rendezése, a gyülekezettudatosság erősítése. Szólláth Bernadett zsinati jogtanácsost kérdeztük.
Időutazás volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület készülő Egyházzenei Dokumentációs Központjának anyagát rendszerezni. Találkoztam az ősökkel, az elődeimmel. Az aprólékos, sok türelmet és odafigyelést igénylő munka során sokszor azon töprengtem: van ennek értelme? Kinek van manapság szüksége könyvtárra?
... műsorai között gyakran lehet hátborzongató hangeffektusokkal elkészített ördögűző filmre bukkanni. A gonoszság, a démoni erő vonzza az embert, kísérti, noha fél tőle, de nézi, összezavarja, nem tudja, hogyan kezelje. Nemcsak a természet ereje félelmetes, hanem az emberben működő, föl-fölbukkanó démoni erők, amelyek rettenettel töltenek el.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Titkolt gyásznak is nevezik a posztabortusz-szindrómát, a terhességmegszakítás után fellépő lelki hatást, amely akár több évtized elteltével is jelentkezhet. Az érintettek legkevésbé egyházi személytől várnak segítséget érzéseik feldolgozásában. Lelkigondozói tapasztalatairól Szarka Miklós lelkipásztort, pasztorálpszichológust kérdeztük.
A XVIII. század legnagyobb gyógyítóinak egyike mai szemmel szokatlan életpályát járt be. Köszönet illeti egy hívő holland professzor asszony, a bölcsész-orvostörténész Rina Knoff kutatómunkáját, aki reális és spirituális szempontok szerint vizsgálta ezt az életművet. Hiszen századunk betegeinek is sokat jelentenek a hit és a gyógyítás világában is otthonos orvosok.
Természetes, hogy az egyházat sem kerülheti el a ChatGPT-láz. Százszámra találni cikkeket a neten arról, miképp vetheti be egy gyülekezet vagy egy lelkipásztor a technológia legújabb vívmányát munkájában. Az első cikk, amelyet kidob a kereső, tíz felhasználási módot javasol, például azt tanácsolja, kérjünk a robottól egyéni bibliaolvasó-tervet, keresztyén tematikájú verseket vagy ötletet, miről legyen szó vasárnap a közösségben.
Kolozsváron a friss népszámlálás szerint tovább csökkent a már tíz éve is csak tizenhat százalékot kitevő magyar közösség. Azaz a magyarok jelentős része nem tudja elkerülni az integrálódást a többségi társadalomba. Arról nem is szólva: az állami-önkormányzati intézményrendszer egészében román nyelvű.
A magyar reformátusság a mai napig a Szenci zsoltároskönyvét használja Los Angelestől Melbourne-ig, vasárnaponként az ő átköltéseit énekli. Példátlan, hogy zsoltárai a magyar vallási életet és irodalmat ennyire áthatják 1607-től máig! – mutat rá Imre Mihály irodalomtörténész. A reformációkutatót a Vizsolyi Bibiláról is kérdeztük.
Mindkét kép főszereplője az az Alexandriai Szent Katalin, aki a legenda szerint 285-ig élt, Maximinianus Daia császár idejében, s akit az ő pribékjei kínoztak és öltek meg, mint a pogányság ellen küzdő őskeresztyén amazont. Alig felsorolhatóan sok hivatás védőszentje lett ő.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Ömlött a zápor, jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és nekirontottak a háznak, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva. De aki nem figyel Jézusra, az olyan, mint a bolond ember, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és beleütköztek a házba; és az összedőlt, teljesen elpusztult.
Az Országos Református Tanáregyesület tevékenységének máig legfontosabb eleme a személyes kapcsolatok és a református identitás erősítése. A kettős évfordulóra a Kárpát-medencéből mintegy százötven pedagógus gyűlt össze.
– A diákoknak legyenek kérdéseik. Tanuljanak meg Istennel beszélgetni, és kapjanak válaszokat, amelyekért egyénileg meg kell dolgozniuk. Nemrég beszéltünk meg egy új valláspedagógiai tankönyvet, amelyet többen írunk, leendő lelkipásztoroknak, vallástanár szakos hallgatóknak.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor osztja meg velünk gondolatait.
A Magyarországi Református Egyházban hatévente lejár a választott tisztségviselők mandátuma, ilyenkor teljes körű tisztújítás kezdődik. Hogyan szólhat bele egy gyülekezet a püspök személyének megválasztásába, és miért húzódik hónapokon át ez a folyamat? A választási rend működésében és jogi hátterében Szemán Ákos, a Zsinat Jogi Bizottságának elnöke segít eligazodni.
Miközben fiatalok egy zsúfolt bárban ünnepelték az újévet a svájci Alpokban, az öröm percek alatt rémálommá változott. A crans-montanai Le Constellation pincehelyiségében pusztító tűz söpört végig, negyven ember életét oltotta ki, további száz tizenkilencen kritikusan megsebesültek. A végzetes esemény megrázta az egész térséget: az elnök az esetet az állam „legsúlyosabb tragédiái” közé sorolta, és ötnapos gyászt rendelt el.
A SzóTér mint egyházi közösségi tér programjai az egyetemisták konkrét élethelyzeteiből indulnak ki. A rendszeres lelki alkalmak mellett közösségi estek és workshopok is helyet kapnak, amelyek a hallgatók mindennapi döntéseire és bizonytalanságaira reagálnak. Társasjátékestek, kvízfejtések és filmvetítések váltják egymást – nem önálló eseményekként, hanem a közösségi élet természetes részeként.