Első pillantásra meglepő lehet az egyik hazai közvélemény-kutató intézet megállapítása, hogy Ferenc pápa nemzetegyesítő látogatást tett Magyarországon. Ám ha valós, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyede örült a katolikus egyházfő Budapestre érkezésének, és az apostoli látogatás a politikai törésvonalakon átívelő, pozitív fogadtatásnak örvendett, aligha túlzás nemzeti egységről beszélni. Novák Katalin köztársasági elnök is úgy vélte, hogy a pápa látogatása erősítette a magyarság nemzeti összetartozásának érzését.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke közleményében hangsúlyozta, Ferenc pápa látogatása elismerése annak a kivételes összhangnak, amellyel Magyarországon az egyházak és az állam is létfontosságúnak tartják a keresztyénséget. Balog Zoltán kiemelte: a 2021. szeptemberi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmával igazi testvéri találkozójuk volt Ferenc pápával, amikor magyar katolikus, református és evangélikus püspökök együtt énekelték neki a református Draskóczy László énekét: „Áldjon meg és őrizzen meg téged az Úr!”

Ezért talán nem túlzás a részemről azt feltételezni, hogy a pápalátogatás nemcsak a politikai, hanem a felekezeti választóvonalakat is meghaladta. Református magyar patriótaként azt is jó volt hallanom, hogy a pápa külön kiemelte a határokon kívül élő magyarokat, mint akik fontos részei a nemzetnek. A látogatása után, Rómában a magyarokat bátor és a múltját erősen az emlékezetében tartó népnek nevezte, amelyről két kép él benne: gyökerek és hidak. Mint mondta, a gyökerek megőrzése épp olyan fontos, mint a hidak építése: a hívők, a különböző nemzedékek és népek között, valamint a holnap, a jövő felé. Ez utóbbi kapcsán megismételte magyarországi látogatásának vezérgondolatát: Krisztus a jövőnk!