Imádkozzunk!
Uram, te nem azt várod az embertől, hogy jó legyen, hanem azt szeretnéd, hogy jól legyen – hálás vagyok ezért. Szinte már nem is értjük a különbséget, mert olyan sok elvárás között élünk, hogy téged is beleillesztünk azok sorába, akiknek csak akkor leszünk jók, ha úgy gondolkodunk, úgy teszünk, úgy viselkedünk, úgy élünk, ahogyan elvárják. Cserébe majd szeretnek, elfogadnak, befogadnak… azok, akik meg mások elvárásainak akarnak megfelelni. Így tényleg csak jók lehetünk valakiknek valamire, de jól aligha fogjuk érezni magunkat! Olyan jó a te jelenléted megtapasztalásában egyszerűen csak lenni, amint vagyok... Köszönöm, hogy aki megismer téged, annak nem kell többé kényszeres életet élni, hiszen te előbb szerettél minket. Ugyan, melyikünk tudta kiérdemelni ezt?
Ámen.