A jóindulat kedvessé tesz
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie!
Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!
Ha kimondottan ezt a cikket szeretné megvásárolni, arra is van lehetőség, tegye a kosárba!
Hasonló cikkek
-
Bekezdés A közösség, amelyet elrabol a képernyő
Tovább olvasom »A társas kapcsolatok egészsége azon múlik, hogy időszakosan együtt vagyunk, majd külön utakon járunk, azután újra találkozunk – az internet azonban felborította ezt a természetes egyensúlyt. Az együttlét mindig hordoz feszültséget, ezért a regenerálódás nélkülözhetetlen. Ha viszont ez az egyensúly felborul, a közösség épp attól a váltakozó tapasztalattól fosztódik meg, amely mélyítené az empatikus kapcsolódást.
-
Bekezdés Az Akadémia tornáca és tornácai
Tovább olvasom »A református kollégiumok egyikében gyűlünk össze, hogy a Doktorok Collegiuma éves ülésszakán közösségben imádkozzunk, hivatástudatunkat erősítsük, a szekciónkban megosszuk műhelytársainkkal az új kutatási eredményeket. Kitüntetés felidéznünk: két százada József nádor a Tiszamelléki – mai nevén Tiszáninneni – Református Egyházkerület és a Sárospataki Főiskola gondnokát nevezte ki az Akadémia első elnökének!
-
Bekezdés Győzd le a szorongást!
Tovább olvasom »Mindenkinek vannak félelmei, ám ezek némelyeknek életét egy idő után eluralják, és szorongássá alakulnak. A pszichiátriai betegségek között ez a leggyakoribb kórkép. De mit mond az Ige az állandó aggódásról? Hogyan nézhet szembe a hívő a szorongás óriásával? Erre keres választ a vezércikk, hangsúlyozva: Jézus Krisztus arra szólítja fel követőit, szorongás helyett szemlélődjenek. Arra hív: inkább vegyük észre az Isten gondviselését.
-
Bekezdés Gályarabok
Tovább olvasom »A napjainkban világszerte üldözött keresztyénekkel kapcsolatban Ferenc pápa a „vér ökumenéjéről” beszélt. Ez a XVII. századra is érvényes kijelentés. Ami minket illet, ne feledjük Ravasz László püspök szavait: „A gályarabok mártíriuma olyan óriási erkölcsi tőkéje volt egyházunknak, hogy két és fél száz esztendőn keresztül éltünk belőle, mint valami csodálatos kenyérből. Ha nem vigyázunk, elfogy a kenyér”.