Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kustár Zoltán teológus, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető professzora osztja meg velünk gondolatait.

A lelkipásztori hivatás éve a témája a Magyar Református Lelkészegyesület idei nyári konferenciájának. E tanácskozás egyike a legőszintébb lelkészfórumoknak, amelyen a résztvevők megoszthatják egymással tapasztalataikat, észrevételeiket – mondja Szőnyi Tamás, az egyesület elnöke.

Kopik az úgynevezett kultúrkeresztyénség, csökkenést mutatnak a keresztyén egyházak népszámlálási adatai és az egyházközségek választói névjegyzékei. Viszont ezzel egyidejűleg, mintegy ellenhatásként a mai vallásosság igényessége, elmélyültsége egyértelműen növekszik.

A csillagpontos lelki rendezvények sokakat vonzottak már az evangélium hallgatására. Az istenkeresés folyamatát felgyorsíthatja a segítőkész közösség. Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője, az idei fesztivál egyik főszervezője arra vágyik, a jelenlévők megismerhessék, ki valójában Isten.

Elfogadható, hogy a lelkész háttérinformáció-gyűjtés folyamán MI-t használjon, de az nem, hogy a gépre bízzuk a megírást, az még kevésbé, hogy az mondja el a prédikációt. Az igehirdetés abban különbözik a fölolvasástól vagy szövegismertetéstől, hogy megnyilvánul benne és általa a Szentlélek – vallja Ballagi Áron, a Széchenyi-egyetem docense.

Nincs összefüggés a bűn és szenvedés, az erény és jutalom között. Isten igazsága nem ilyen egyszerűen érvényesül, az ő valósága, akarata másként jelenik meg életünk eseményeiben. Jób könyve Jézus Krisztus életére, tanítására készít elő. Az ő meghívása a tanítványi életre erről szól: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem!”

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

Az evangélium őszintén beszél Istenről és az emberről. A valóság az, hogy van rend: az embernek tényleg meg kellene felelnie Isten igazságának és törvényének. Ugyanilyen valóságos azonban az is, hogy az ember a bűne miatt nem képes eleget tenni Isten elvárásának.

A XX. Század Intézet hanganyagsorozata, a Szöveg epizódjai olyan magyar irodalmi művekről szólnak, amelyek „alapjaiban határozzák meg” a múlt évszázadról alkotott képünket. Az egyik adás Szabó Magda Abigél című regényének református vonásait tárja fel.

Jó lenne, ha nem úgy jönne ki a gyülekezet a templomból, hogy bánja az odaszánt időt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy csak motivációs üzenet hangozhat a szószékről, de az fontos, hogy legyen több és más, mint amit a világban kapni, lehetőleg épp a biblikumával, lelkiségével több és más. Elemi, hogy a másik idejét megbecsüljük és a lehető legértékesebb módon töltsük ki, az pedig hitünk szerint az Istennel való közösségben lehetséges.

A kommunisták nemcsak megfogalmazták a céljaikat, hanem azok megvalósítására is törekedtek. Az egyházi iskolák államosítása után következhetett a módosabb, szakértelemmel rendelkező paraszti réteg felszámolása. Bár leírták, kit tekintenek „kuláknak”, ettől azonban több esetben is eltértek, gyakorlatilag bárkit minősíthettek így, akit tönkre akartak tenni.

A pátrohai egyházközségnek ezernyolcszáz megkeresztelt tagja van, a vasárnapi istentiszteleteket a Covid előtt százhúszan látogatták, ma nyolcvanan. Az apadás annak ellenére következett be, hogy a járványhelyzet múltával felhagytak az istentiszteletek online közvetítésével – mondja Koncz Imre, a Szabolcs-Beregi egyházmegye esperese.

Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.

– És milyen jól tetted, Menyus! – simogatta meg a kisfiú fejét Bogi néni. – Mert bizony, ha valakit szeretünk, akkor azzal megosztjuk, amink van. Mert a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. – Mi az, hogy kérkedik? Meg fuvalkodik? Felfújja magát, mint a béka? – kérdezte Tilda. – Olyasmi. Azt jelenti, hogy ha szeretünk valakit, akkor nem dicsekszünk előtte. Még akkor sem, ha éppen most van a szülinapunk!

Mintegy 350 éve kezdődött a pozsonyi rendkívüli törvényszéken a protestáns lelkészek, tanítók, kántorok pere. Felszólították őket: hitüket megtagadva térjenek át a katolikus egyházba, mondjanak le hivatalukról, vagy menjenek száműzetésbe. Sokan meghaltak a börtönben, harminc prédikátor gályára került. E szomorú esemény kapcsán emléktúrát tartottak.

– Megtérésemkor szívemre helyezte az Úr, hogy a cigány népből minél többeket odavezethessek hozzá. A reményemet, hogy ez teljesülhet, a János 15-ből merítem: „Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek és megadatik nektek.”