Mennyi ötlet és szépség van a te teremtésedben, Atya Isten, mennyi ajándék, hogy a kedvünkre tegyél! Mennyi kedvesség van a reggel még harmatos fűben, a tarka szirmú virágokban, a hamvas gyümölcsben, az állat ragaszkodásában és a kisgyermek ölelésében! És mennyi lenyűgöző, olykor félelmetes erő a szurdok égbe meredő sziklafalában, a vízesés robajában, a hatalmas fenyőerdő sötétségében! Jó egy kicsit megállni, felismerni kezed munkáját, és áldani nagy neved. Többször kellene a teremtett világ csodáiban gyönyörködnünk, mert szívünkben önkéntelenül is alázat fakadna, vágy a csendes, előtted való leborulásra, Urunk, Istenünk! Kérjük, adj nekünk lehetőséget a kiszakadásra a megszokottból, vezesd lépteinket a természetbe, és szívünket hajlítsd a téged dicsérő imádságra!

Ámen.