Ökumenikus helyőrségi templom született

Előfizetek

A templom felépülése bizonyság Isten hatalmáról és munkálkodásáról ott, ahol a katonákat fegyverforgatásra tanítják, és arról, hogy Istenünk ebben a környezetben is jelen van, ügye van – mondja Dudás Ferenc százados, a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár református tábori lelkésze a hódmezővásárhelyi Hunyadi-kápolnáról.


Milyen előzménye volt a kápolna megépítésének?

Úgy tudom, együtt kezdeményezték római katolikus szolgatársával. A hódmezővásárhelyi helyőrségben egy kis gyülekezeti termünk volt húsz férőhellyel és egy irodával. A helyőrség éveken keresztül központi szerepet töltött be a déli határ védelmében, így több száz katona is megfordult a laktanyában, nagyobb ünnepkörök istentiszteleti alkalmain nem fértünk el az amúgy is szűkös gyülekezeti termünkben. Kollégámmal, Alácsi Ervinnel, aki ma már a Katolikus Tábori Püspökség helynöke, először a gyülekezeti termünk bővítésén gondolkodtunk, majd felvetettük: épülhetne ökumenikus kápolna a laktanyafejlesztési program részeként. Bár az illetékes parancsnok készséges volt, nem tudott segíteni.

Dudás Ferenc: – A templom egyetlen funkcióért épült, és ez az istentisztelet. Fotó: Kapás Csilla

Reményvesztett állapotunkban szégyenített meg bennünket Isten, mert bár már kérni sem mertünk tőle, mégis többet és szebbet adott, mint amit remélni mertünk: Hódmezővásárhely városfejlesztési programjának részeként épülhetett fel az ötven férőhelyes ökumenikus helyőrségi templom.

Milyen sajátosságai vannak ennek a felekezetközi kultuszhelynek?

Az ökumenikus liturgikus térben egymás mellett áll a reformátusok számára fontos úrasztala és a katolikus testvérek szertartásában kiemelt helyen szereplő oltár. A templom alaprajza a középkori ciszterci templomépítési hagyományhoz köthető. Sajátossága, hogy a tetőormát díszítő csillag a reformátusokra emlékeztet, a torony tetején pedig katolikus szokás szerint kereszt áll. Belső terének kialakításakor alapvetően az egyszerűségre törekedtünk. A szentek kiábrázolásában is kompromisszumkészek voltak a katolikus testvérek: nincsenek sem szentképek, sem szobrok. A déli oldalt a Hódmezővásárhely-Susáni Református Egyházközségtől kapott, porcelángipszből öntött református címer díszíti, a Csongrádi Református Egyházmegyének pedig az úrvacsorai kehely és a keresztelési kancsó adományozásáért vagyunk hálásak. A kis templomot és negyvenhat kilogrammos harangját május végén szenteltünk fel.

Mikor használják, milyen „szolgáltatásokat” nyújt még?

A templom egyetlen funkcióért épült, és ez az istentisztelet. Ebben az évben eddig öt keresztelő és három esküvő helyszíne volt, de itt tartja istentiszteleteit a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium vásárhelyi tagozata is. Bár a templom a Zrínyi Miklós laktanya területén egyedülálló módon kívülről is megközelíthető, így a katonák hozzátartozóit is tudjuk fogadni, családi esemény megtartásakor nem szükséges a beléptetés a katonai objektumba. Helyőrségi templomunk a közeljövőben a Csongrádi Református Egyházmegye lelkészértekezletének is helyet ad. Felépülése bizonyság Isten hatalmáról ott, ahol a katonákat fegyverforgatásra tanítják, és arról, hogy Istenünk ebben a környezetben is jelen van, ügye van és munkálkodik. Kis templomunk jelkép, görögül szimbólum, amely azt jelenti, hogy összeköt valamit, akár az embert valami többel, valami formáljon minket hívő katonaközösséggé, hogy ha zászlónk alatt össze kell gyűlnünk, akkor fel tudjuk emelni a Seregek Urára tekintetünket, szívünket és ezáltal embertársainkat is.

Hunyadi Jánosról nevezték el

Hódmezővásárhely város történeti kialakulásához több szálon is kötődik Hunyadi János személyisége. A helység földesura volt, a mezővárosi rangot is ő adományozta a településnek. A névadásról a református lelkész sokat konzultált katolikus kollégájával, felekezetsemleges történelmi személyt igyekeztek találni. Hunyadi még a reformáció előtti időszakban élt, így nem is lehetett más, csak katolikus vallású, és minden magyar keresztyén térdet hajt példaértékű hite és hazaszeretete előtt.