Túl szerényen
Mintha küszöbfrászban élnének az emberek, félnek belépni a templomajtón, pedig ha beleszippantanak egy Krisztust követő, élő közösség légkörébe, bizonnyal örömüket lelik benne. Válaszokat keresnek az életük nagy kérdéseire, amelyek nálunk megvannak, csak még nem találtak be hozzánk – vélekedik Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
A Reformátusok Szárszói Konferenciája nyitóestjének pódiumbeszélgetésén Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke, Steinbach József dunántúli, Fekete Károly tiszántúli püspökök, valamint Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke kapott szót. A beszélgetést Ablonczy Bálint újságíró vezette.
Milyen szempontok szerint vizsgálták egyházközségeinket a Gyülekezeteink állapota 2023-ban című pódiumbeszélgetésen? – fordulok Fekete Károlyhoz.
Lehetetlen általános látleletet készíteni, nem létezik olyan egységes mértékegység, amely valódi állapotunkat megmutatná. Gyülekezeteinket sokféle szemszögből vizsgálhatjuk: a létszám adatok, az anyagi helyzet, az építkezések vagy a templomba járók száma szerint, viszont több az egyház, mint amit látunk. Ha egy református közösség életjeleket mutat, jó a közérzete, az a tagok számától függetlenül is egészséges, míg nagy létszámú, anyagi gondokkal nem küzdő gyülekezetekben is lehetnek keserű érzések, rideg állapotok.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!