Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Több mint öt évtizede döntött úgy, hogy életét beteg gyermekek gyógyításának szenteli. Gyenes Vilmos csecsemő- és gyermekkardiológust példaértékű szakmai munkája elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki.

A teológus feladata, hogy a szüntelen változó világban Isten Igéjére figyeljen, és az így nyert ismereteket továbbadja. Az ismeretek továbbadásának nem egyedüli helye a katedra, vele azonos értékű közvetítő hely a szószék. A szószék és a katedra egysége végigkísérte Vályi Nagy Ervin teológus életét. Rá emlékezett a Doktorok Kollégiuma az idei ülésén.

Húsz éve szolgál a Békés megyei Zsadányban a Demeter lelkész házaspár. Az ott töltött eddigi két évtized alatt alaposan átalakították és megerősítették a falu szociális és oktatási szolgálatait, miközben a gyülekezeti élet is új lendületet kapott. Az első diakóniai feladatra 2006-ban találtak rá, akkor indult el a támogató szolgálat.

A háború után gazdasági, politikai, lelki traumával küzdöttek az emberek. A társadalom számtalan választ fogalmazott meg a kérdéseikre, a cserkészetnek is megvolt a felelete: a fiúk életét jó irányba állítani. A cserkészet keretet adott az otthontalan félárvák életének, az őrsi közösségben megtalálhatták a helyüket, identitásukat – magyarázza Szász Lajos történész.

A hívő ember is kerülhet csapdába. Olyat akar teljesíteni, amit Isten már nem kér tőle. Illés módjára mi is elfáradunk, talán éppen az erőszakos versengésben, az agresszív életmódban. Mert a kifáradást legtöbbször nem a feladat, a szolgálat, a munka elvégzése okozza, hanem a szorongás. Elvárásoknak igyekszünk megfelelni, talán éppen saját elvárásainknak.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Belátható időn belül annyira torkig lesznek az emberek az igénytelenséggel, annyira megcsömörlenek a mocsoktól, hogy újra elkezdenek vágyni a szépre – véli Lázár Csaba színművész, aki negyed évszázada járja az országot irodalmi estjeivel, köztük olyanokkal is, amelyek evangéliumközelbe vonzhatják a kultúra iránt érdeklődőket.

A tizenkét gyermeket világra hozó Zsuzsanna nagyasszony a 34. zsoltár parafrázisát írta meg. Szövegének tizedik strófája győzött meg arról, hogy ezeket az anyai hangvételű sorokat csak női kéz vethette papírra: „Nosza, jertek előmben, édös magzatim, / Hirdessétek előttem, édös fiaim, / Ime megtanítlak az Úrnak új félelmére, / Az szent és jó életre / Szépön oktatlak.”

Az Isten nem feledkezik meg rólunk, „akár élünk, akár halunk, az övéi vagyunk”. Jónást sem felejtette a tenger hullámai között, cethalat küldött érte mentőcsónakul, hogy céltalan útjának véget vessen, s eljuttassa Ninivébe. Majd egyszer valamikor ezek a kallódó tárgyak is újra gazdára lelnek.

Amikor nem egyszerűen pályát választ az ember, de hivatást is, mögötte van sok-sok írás és jel. Egyes döntéseit már zárójelbe is tette, pedig érdemesebb volna gondolatjelek közé illeszteni, mert minden korábbi cselekvés meghatározza a jelen pillanatot, s a jelen pillanat oka lesz az elkövetkezőnek.

Az írónő számára a férje sosem halt meg. Két ember egymás iránt érzett szerelme, megbecsülése jó példa lehet minden kor embereinek, hogy a nehéz időkben is fontos az egymás melletti kitartás és elkötelezettség – vallja Tasi Géza, aki másfél évtizedet töltött Szabó Magda közvetlen közelében ügyei intézőjeként, első számú bizalmasaként.

Márai Sándor önéletrajzi műve, az Egy polgár vallomásai sok mindenről vall: európaiságról, emberi esendőségről, titokzatos érzésekről, isteni irányjelzésekről. Eközben egy polgár, de elsősorban egy kortalan szellemmel bíró ember európaivá, magyarrá, küldetéstudatos íróvá, majd édesapja halálát követően végérvényesen felnőtté válik.

Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.

A Biblia korában is előfordult, hogy valaki a ruhájával dicsekedett. Persze akkor még egészen másként öltöztek az emberek. Nem léteztek ruhaboltok, butikok, plázák, csak piacok, ahol kelméket is árultak. Ennek ellenére az asszonyok többnyire otthon szőtték meg a ruhának való alapanyagokat, és maguk is varrták a család ruháit.

– Imádkozni szoktam ezért: erre a táborra az adott gyerekeket, önkénteseket kaptam, akik életében arra a hétre az Úr eszközeként vagyok jelen, és habár én nem mindig tudhatom, honnan és miből jöttek, Isten kísérje őket tovább.