Mit várhatunk, ha már senki sem várandós?

Előfizetek

A milliárdos Elon Musk nem először tweetelte a mára X névre keresztelt platformján, hogy az alacsony születésszám miatt várható népesség-összeomlás sokkal nagyobb veszélyt jelent a civilizációra, mint a globális felmelegedés. A sokkoló üzenethez hasonló kedélyborzoló áldokumentumfilmet forgatott Ádám 2050-ben: igaz történet a jövőből címmel Olaszország vezető bébiételmárkája. Az alkotás nyolc percben meséli el a félszigeten megszületett utolsó kisfiú szomorú történetét. A hatás kedvéért persze túloznak, de nem annyira, mint képzelnénk.

A születések száma az országban 1964-ben érte el az egymilliós csúcsot, 2020-ra ez majdnem kétharmadával zsugorodott. Az elmúlt hónapban a The Times több cikket közölt a témával élesen szembesülő országokról, a többi között Dél-Koreáról, ahol az egy nőre jutó születések száma 0,8, illetve Kínáról, ahol soha nem látott mélységbe, 1,2-re süllyedt a ráta. Az OECD-országok közül csak a 3,1-es arányszámmal rendelkező Izrael haladja meg a társadalom középtávú fennmaradásához szükséges 2,1-es szintet.

Ezt történelmi távlatokba helyezve megállapíthatjuk, hogy az Egyesült Államokban a babyboom vége felé, vagyis az 1960-as évek közepén, Olaszországban 1931-ben, Németországban 1914-ben, az Egyesült Királyságban 1908-ban, Franciaországban pedig 1889-ben volt a ráta ilyen magas. A tizenöt legmagasabb GDP-vel rendelkező ország mindegyikében a helyettesítési érték alatt marad ez a szám. A The Times kínai születési arányokról szóló beszámolója arra is emlékeztet, hogy ez a csapda elsősorban kulturális jellegű. Egy fiatal kínai nő szavait idézi, aki a saját, az egygyermekes politika által formált generációjáról megjegyzi: „Hogyan nevelhetnék gyereket, amikor én magam is éretlen vagyok lelkileg?”

A gyermekvállalás nem könnyű, és még nehezebbnek tűnik olyan társadalmakban, ahol a gyerekek láthatatlanok, hiányoznak a testvérek, ritka a nagycsaládos, nincsenek példa képek, megtanulható szolidaritási formák a szülői létet fontolgatók számára. Az iparosodott világ csökkenő termékenységi arányszámai bizonytalanná teszik a jövőt. A fiatalok számának csökkenéséből adódó gazdasági nehézségek sokrétűek. Az egyik legnyilvánvalóbb, hogy egyre nehezebb eltartani a világ nyugdíjas népességét.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!