Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Csűrös-Varga Vanda református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Október 6-án a gyülekezet tagjai is részt vesznek a református templom közelében 2004-ben újra felállított Szabadság-szobornál tartott emlékezésen, és koszorút helyeznek el a vesztőhelyen álló obeliszknél is – tudatja Király András történelemtanár. Az segítségével emlékezünk a vértanúkra.
A gyermekvállalás nem könnyű, és még nehezebbnek tűnik olyan társadalmakban, ahol a gyerekek láthatatlanok, hiányoznak a testvérek, ritka a nagycsaládos, nincsenek példa képek, megtanulható szolidaritási formák a szülői létet fontolgatók számára. Az iparosodott világ csökkenő termékenységi arányszámai bizonytalanná teszik a jövőt.
A közös alkalmaknak és programoknak megkerülhetetlen a szerepük a közösség összekovácsolódásában és a gyülekezet szervezésében – hangsúlyozza Győri-Daniné Tóth Anett, a balatonszabadi gyülekezet lelkipásztora. Miközben a friss statisztika szerint országos szinten kevesebb a hitét, egyházát megvalló református, az ő közösségük megsokasodott.
A Szentírás tanúsága szerint a hívők haláluk pillanatában belépnek a mennyei dicsőség és boldogság állapotába, amely tudatos, Krisztussal való lét. A hitetlenekre azonban Isten jelenlétéből kirekesztve tudatos szenvedés vár. E létminőségek a feltámadás után is folytatódnak.
Petrőczi Éva a költészetre szakrális térként tekint. Számára a versírás gyógyító erejű. A kritikai hang sem hiányzik az írásaiból: szelíden bár, de odamondogat mindazoknak, akik érdekből verselnek és zenélnek, és a művészetből szerezhető hasznot lesik.
... jelenség a pusztai vándorlás során, hogy Izráel fiai panaszkodnak és zúgolódnak rossz soruk miatt. Isten gondviselésének jelét és ajándékát, a mindennapi mannát is becsmérlik, hitvány eledelnek nevezik és unják. Keveslik, és emlegetik az egyiptomi húsos fazekakat. Az jobb volt. Hogyan lehet elfelejteni a rabszolgaságot, a robotot, a korbácsot?
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.
A házaspárok a stresszes életmód miatt kevesebbet vannak együtt, ezért is hangsúlyos a minőség. Ezt akadályozza az információhiány, nem tudják, hogyan szerezhetnének minőségi örömöt a másiknak, mit szeretne, hogyan szeretné a másik. Ennek az eredményeként sem mennyiségileg, sem minőségileg nem elegendő és kielégítő a szexuális élet – magyarázza Komjáthy Károly házassággondozó.
Persze hogy rossz szembesülni rossz hírekkel! Csak annak nem az, akit nem érdekel a téma. Bennünket, akik rátettük hitünket, életünket, adományainkat Krisztus ügyére, bánt, ha kevesebben vagyunk, mint tíz vagy húsz éve. De ha nem nézünk tükörbe, meg sem találhatjuk a felelősségünket és lehetőségeinket az adott helyzetben.
A XVII. század elején játszódó darab a világhatalmak (Habsburg és Ottomán Birodalom) meg az erdélyi fejedelemség és a magyar főúri ambíciók közé szorult Debrecen sorsából örök magyar dilemmákat bont ki.
Az idő sajátossága, fogyása és megismételhetetlensége miatt Isten segítségével derül ki, mi lesz az, ami egy adott munkanapon vagy szolgálati szakaszban jelentőséget élvez, illetve mely feladatok lesznek elvégzésre méltók – mondja Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese.
Tizenöt ország egyházzenészei találkoztak Izlandon. A kétévenként, mindig másutt sorra kerülő eseményen a vendéglátó ország történetének és egyházzenei életének megismerése a cél. Az idén jelentős szerepet kapott a természeti értékek megismerése, különleges helyek – gejzírek, vízesések, gleccserek és tengerpartok – felkeresése.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Mózesnek is volt egy esete a levetett saruval. Persze nem kisbabakorában, amikor az anyukája berakta a kosárba, és Istenben bízva a Nílus vizére tette. Nem volt más választása, meg akarta menteni gyermekét az egyiptomi katonáktól. Isten gondoskodott is a kis Mózesről, mert terve volt vele.
– Szüleim, nagyapáim, több nagybátyám is lelkészek voltak. Tizenhat évesen Isten megszólított, néhány barátommal együtt a földalatti közösségekben erősítettük hitünket, s a templomban próbáltuk a fiatalokat az evangéliummal megkínálni. Így érlelődött meg bennem, hogy ezt lelkészként is folytassam.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
A Bárka Akadémia programjai arra törekszenek, hogy a nyári tábort erős szakmai alapokra helyezzék, népszerűsítve a kezdeményezést, és segítve, hogy a fiatalokat leginkább foglalkoztató kérdések kerüljenek előtérbe. A Közösség mint motiváció – az ifjúság kapcsolati hálója nevű eseménysor ráhangol a nyári táborra, egyszersmind arra szolgál, hogy beszéljünk a közösség fontosságáról, motivációs erejéről – tudatja Kovács Nikoletta szakmai vezető.
Valójában a hívő ember két lábbal a földön jár, de a hite által állandó kapcsolatban áll a mennyei világgal, miközben Urát követve reménységgel előre, a krisztusi jövőbe tekint. A mi krisztusi szolgálatunk lényege is az, hogy „egy darab” mennyei világot teremtsünk meg ezen a földön az Úrban. Minél többen törekednek erre, annál inkább lehetséges, hogy a sok kis mennyei világ összeér…
Sok helyi a létezéséről sem tud, pedig csaknem százhúsz idős és fogyatékossággal élő embert lát el a vésztői Református Nefelejcs Otthon. – Elképesztő sorsok bontakoztak ki előttem. Előfordul, hogy valaki egészségesen született, a családi körülményei tették olyanná, amilyen. Az enyhén sérült lakók emlékeznek a korábban átélt traumákra, de nem szívesen beszélnek róla, mi sem firtatjuk – osztja meg az intézményt vezető Kocsis Ádám lelkipásztor.