Werner Gitt új könyvének alcíme egybeolvasandó a főcímmel, így kapjuk meg, hogy az Információ az élet kulcsa. Még pontosabb az alatta álló eligazítás: „A természeti törvények és az élet eredetére vonatkozó következtetések, amelyek bizonyítják Isten létezését és cáfolják a materializmust és az evolúciót”.

Megvásároltam, noha számomra nem szorul bizonyításra Isten léte. Korábban ugyan tanulmányoztam a XX. századi német matematikus, Kurt Gödel több mint három évtizeden keresztül csiszolgatott filozófiai-logikai levezetését is, amelyben a matematikai állítást a pozitív (esszenciális) szupertulajdonságokból kiinduló logikai keretrendszerbe helyezve bizonyította be egy „Isten-jellegű entitás” szükségszerű létezését. Nem is cáfolták meg, ám a matematikai bizonyítás, az ontológiai istenérv nem mond semmit Istenről, és nem kapcsolódik az istenélményhez. Ez a könyv az információról (és Istenről) szintén több évtizedes kutatás eredménye, és kimondja, hogy a világ (s benne minden élő és élettelen teremtmény) lényegét csakis akkor érthetjük meg, ha a nem anyagi jellegű, hanem intelligens forrásból származó, a Logosz által alkotott információt tekintjük funkciója és létezése alapjaként. Ennek univerzális jellegét mutatja az is, hogy érvényessége a sejtbiológiától a számítógépekig, a fizikaitól a virtuális valóságokig terjed, s minden szerveződési szinten (rendszerben) jelen van. Werner Gitt – az „intelligens tervezettség” szellemét követve – azt bizonyítja, hogy még az anyagból kiinduló rendszerek is az élő szervezettség, a teremtettség mintáit követik, cáfolva a filozófiai materializmust és a módszertani ateizmust.

Mint a rómabeliekhez írt első levélben olvasható: mert ami Istenben láthatatlan, örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva megérthető és meglátható az ő alkotásaiból.

A materializmus és ateizmus önkényes kiindulópontjai – a világban minden az anyagból keletkezett – hovatovább még az anyaggal és annak törvényeivel foglalkozó fizikusok elé is kérdőjeleket állítanak, feltételezve és szükségesnek vélve az anyagit mozgató nem-anyagi (avagy metafizikai) érveket. A szerző hívő természettudós és informatikus, ezért az információ természeti törvényeiből vonja le a következtetéseit, megtalálva a nem anyagi entitásra vonatkozó természeti törvényeket is. Univerzális információról beszél, megkülönböztetve azt például a kommunikációelméleti üzenettől vagy az informatikában használt adatoktól és azok átviteli technikáitól, illetve a bizonytalanság megszüntetésétől valamilyen új ismeretté rendezés által.