Az ülést megnyitó áhítat részeként Németh Tamás, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora a lelki éhségről és szomjúságról szóló bibliai részeket olvasott fel: „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek” (Mt 5,6). Illetve az Ószövetségből, Ámósz próféta könyvének nyolcadik fejezetéből: „Jön majd olyan idő – így szól az én Uram, az Úr –, amikor éhínséget bocsátok a földre. Nem kenyérre fognak éhezni, és nem vízre fognak szomjazni, hanem az Úr igéjének hallgatására. Támolyognak majd tengertől tengerig és északtól keletig. Bolyonganak, és keresik az Úr igéjét, de nem találják” (Ám 8,11–12).

A teológiai professzor szerint a prófécia nem a fizikai, hanem a lelki éhségről és szomjúságról szól. Jézus is arról beszél a hegyi beszédben, hogy ő nyújt vigaszt és elégít meg. Ám a közvetlen közelében lévők sem vették észre, hogy ő maga a jel. Napjainkban is sokan a test kényeztetésével akarják helyettesíteni a lélek megelégítését, és nem fordulnak az Úr felé, nem hallják meg az igazságot. Ezért is lenne hangsúlyos az egyház missziója, amelyben azt hirdeti, hogy Isten Igéje ma is él és hat, akkor is, ha a Szentírás keményen fogalmaz. Az Úr éhséget bocsátott a földre, Jézus pedig eljött, hogy ezt az éhséget csillapítsa. Ez az örömhír, amelynek be kell járnia ezt az országot és az egész világot, mi pedig ennek vagyunk az eszközei, tanúi – fogalmazott a rektor.

Balog Zoltán püspök elnöki megnyitójában beszámolt az elmúlt fél évről. Kitért a népszámlálási adatokra, amelyek önvizsgálatra szólítják az egyházat, egyben rávilágítanak a missziós feladatokra. A világban zajló eseményekkel és az ukrajnai helyzettel kapcsolatban kiemelte, hogy a négy magyarországi református püspök november végén csendesnapon vesz részt Beregszászon, ily módon is támogatva a helyi híveket. Balog Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a lelkipásztori hivatás évének záróeseményeként 2024. január 27-én tartják a magyar református lelkipásztorok országos találkozóját Budapesten, amelyre az egész Kárpát-medencéből várják a lelkészeket. Az esemény egyben a jövő évre meghirdetett élő Ige évének megnyitása is lesz.

A püspök beszélt a teológiai képzésről, a továbbképzésről, a lelkipásztorok lelkigondozásának fontosságáról. Kitért a Károli Gáspár Református Egyetemen várható fejlesztésekre, továbbá a Károli Junior Akadémia szerepére, amely egyedülálló módon segíti a felvételi előtt álló fiatalokat a jövőjüket meghatározó döntés meghozatalában.

Az egyházvezető megemlítette, hogy az egyházi ifjúsági rendezvények egyre tudatosabban szólítják meg programjaikkal a fiatalokat, ezek az események, például az egyház szervezésében megvalósuló Csillagpont fesztivál is felébresztheti bennük a vágyat a lelkipásztori hivatás iránt. A toborzásban fontos szerepe van az ifjúsági csoportoknak, az iskolalelkészeknek.

A püspök felidézte, hogy nyáron a Magyar Református Egyház Közös Zsinata elfogadta a Kárpát-medencei református nemzetstratégiát. Megemlítette az idén százéves Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat szerepét. Beszámolója végén kitért a lelkipásztori szolgálatról szóló törvényre, amelynek célja a lelkipásztorok jogállásának, jogainak és kötelességeinek tisztázása.

A LELKIPÁSZTORI TÖRVÉNY RÉSZLETES VITÁJA

A lelkipásztorok szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény részletes vitája három részben zajlott. Szólláth Bernadett zsinati jogtanácsos bevezetőjében rámutatott, hogy ez a törvény a lelkipásztorok életét, jogállását, szolgálatát határozza meg, ezért rendkívül széles körben egyeztettek a javaslatról. A részletes vitára bocsátott anyag törvényi szintre emeli a lelkipásztor megnevezést, fogalmakat tisztáz, és részletezi a lelkészi életpálya első szakaszát, beleértve a szolgálatra felkészülést, a képzést, képesítést, felszentelést és a bekebelezés szabályait. Vitáztak a lelkipásztori szolgálatról általában és külön a szolgálattípusokról, valamint áttekintették a speciális jogviszonyokat is, mint például a többes lelkipásztori jogviszonyt, a Magyarországon kívüli szolgálatot. Kedden a szolgálati viszony tartalmát nézték át a zsinati tagok, a jogokat és kötelezettségeket, illetve a nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. A törvénytervezetet második és harmadik olvasatra a tavaszi ülésen terjesztik majd elő.

BESZÁMOLÓK A TEMATIKUS ÉVRŐL, A NÉPSZÁMLÁLÁSI EREDMÉNYEKRŐL ÉS A CSILLAGPONTRÓL

Ablonczy Áron, a zsinati hivatal ifjúsági osztályának vezetője beszámolt az idei Csillagpontról. Az elmúlt húsz évben kialakult hagyományokon kívül újdonságok és a korosztályi sajátosságokat szem előtt tartó programok is színesítették a fesztivált. A szervezők szeretnének elérni olyan fiatalokat is, akik nem kapcsolódnak az egyházhoz, de egy ilyen fesztivál meghívhatja őket a református közösségbe. Gér András zsinati tanácsos a 2023- ban zajló tematikus évről, a lelkipásztori hivatás éve eredményeiről számolt be a résztvevőknek. Kitért a toborzás és képzés jelentőségére, amelyben hangsúlyosnak nevezte a gyülekezeti ifjúsági munkát. Megemlítette a lelkipásztori életpálya és a lelkigondozás jelentőségét, ezen belül a Gyökössy-intézet fejlesztését.

A népszámlálási adatokról Duráczky Bálint szociológus tartott beszámolót. Véleménye szerint különösen a területi megoszlást illetően érdemes részletesen tájékozódnia az egyháznak, hogy felmérjük, hol milyen missziós tevékenységre van szükség. A 2024-re meghirdetett élő Ige éve tematikáját Gér András zsinati tanácsos, Kovách I. Bendegúz projektvezető és Hajdú Zoltán Levente, a missziói szolgálat főigazgatója ismertették: a rendezvények, közösségimédia-kampányok, közösségi megmozdulások által szeretnék mindenkinek láthatóvá tenni, hogy Isten Igéje él, és változást idézhet elő a világban. A nap végén a Zsinat elfogadta a Magyarországi Református Egyház (MRE) szociális szolgáltatói monitoringrendszerének eljárásrendjéről szóló szabályrendeletet, amely az átláthatóságot célozza, és központi ellenőrzést tesz lehetővé az egyházi fenntartású szociális diakóniai intézményeknél. Ehhez kapcsolódóan az MRE szeretetszolgálatáról szóló 2000. évi II. törvény módosítását is elfogadta a Zsinat.

HOSSZAS VITA ÉS DIAKÓNIAI DÍJAK

A Zsinat második napja úrvacsorás istentisztelettel kezdődött, ahol Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke prédikált. Először Sámuel első könyvéből azt a történetet olvasta fel, amikor apja elküldi Sault, hogy keresse meg a szamarait. Majd Jakab levelének 1. fejezetéből a 12. verset: „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek.”