Miből él a gyülekezet, ha a tagok karácsonyra tartogatják az egyház fenntartására szánt összeg befizetését?

Valóban érzékelhető gyakorlat, hogy az egyházfenntartás nagyobb része az év utolsó másfél hónapjában érkezik be, viszont az emberek a Covid-járvány óta világosan látják, hogy a gyülekezeti élet és szolgálat folyamatos. Egyre többen vállalják már év elején az anyagi terhek cipelését. A legjobb, ha személyesen teszik. Bár praktikusabbnak tűnik állandó megbízásként automatikussá állítani az utalást, de legyen tudatos tevékenység.

Éljük át, hogy mi gondoskodunk az egyházról, és magunk indítsuk el az átutalást havonta. Megyénk elnöksége évek óta kezdeményezi a gyülekezetek tartalékképzését. Nem könnyű megvalósítani, de megoldhatja a hirtelen jött, nagyobb kiadásokkal járó hónapok problémáit, most például a fűtésben segíthet.

Befektethet-e a gyülekezet?

A Magyarországi Református Egyház törvénye szigorúan szabá- lyoz. A gyülekezetek megtakarításaikat kizárólag állampapírba fektethetik, bankbetétben köthetik le, esetleg ingatlant vásárol- hatnak belőle. Bár sokszor érkeznek jelentős hozammal kecseg- tető, nagy kockázatú lehetőségek, egyházi gazdálkodásunk a mértékletességre és a fegyelmezettségre törekszik. Banki köl- csönhöz nem folyamodhatnak a gyülekezetek, viszont egyház- megyénk tud nyújtani némi átmeneti segítséget.

Ha szűkös a keret, melyik szolgálati terület fogja leghamarabb megérezni?

Meg szoktunk feledkezni az adakozás fontosságáról. Amikor Isten elindít egy úton, akkor embereket is választ a feladathoz. A gyülekezet előtt ilyenkor átláthatóan kell felvázolni a célok megvalósulásához szükséges forrásokat. Ahogyan Jézus mondja a toronyépítésről Lukács evangéliumában: „Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem számítja ki a költséget, hogy telik-e mindenre a befejezésig?” Ezért az önfenntartás vagy a célok megvalósulásához járuló céladakozás gyülekezeti ügy. Ha mégis spórolni kell, elsődlegesek a missziói alkalmak: az istentiszteletek, a bibliaórák, az imaórák és a gyermek-istentiszteletek. A mostani vagy a következő esztendőkben lehet, hogy nem az építési beruházásaink lesznek a fókuszban. A szűkös esztendőknek Istenhez kell közelebb vinniük bennünket, akkor bőséget fognak hozni, lélekben és anyagiakban egyaránt.

Milyen szempontok szerint állítják össze a presbiterek a gyülekezeti költségvetést?

Hosszas missziói tervezgetések révén válnak világossá a költségvetést meghatározó prioritások. Lelki beszélgetések következménye. Imádságban el kell kérnünk azokat a feladatokat, célokat, amelyeket Isten ránk akar bízni azon túl, hogy a gyülekezet mindennapi szükségleteit is szem előtt tartjuk. Fontos, hogy ne csak a lehetőségeket lássuk magunk előtt, de Isten szándékát is. Hogyha az ő ígérete és Igéje velünk van, véghez viszi terveit. Ha nincs, akkor megtapasztaljuk, ahogyan a pénz szerelme megmérgezi a gyülekezetet. Mert nemcsak a szűkös költségvetés okozhat problémát, de a hirtelen jött sok pénz is.

Mennyire nyilvános a költségvetés és milyen formában teszik közzé?

Évtizedek alatt láthatóvá váltak a gyülekezetekben zajló tendenciák, az egyházfenntartók száma, az istentiszteletek perselyes adományának mértéke, ezekkel kalkulálunk. Az egyházközségek többségében a presbitérium beszámol az adott év történéseiről, az anyagi helyzetről, ismertetve a záró számadást és a költségvetést. Javaslom is, hogy ezek hangozzanak el akár egy istentiszteleti alkalmon. A pénzügyi adatok nyilvánosak, viszont nem köznyilvánosak, az utcáról nem jöhet be bárki belenézni.