A szabadság hangja
Tragikus gyorsasággal terjed a 21. században az emberkereskedelem jelensége, hatalmas hasznot hozva az üzérkedők számára. Ebbe a témába nyúlt bele, valós történetet feldolgozva, A szabadság hangja című film.

A PROSPERÁLÓ ÜZLET
Adott egy toborzó, aki a kiszemelt áldozat bizalmába férkőzik, legtöbb esetben úgy, hogy előzetesen már ismeri a célszemélyt. Az átvert gyermek ezután az embercsempész kezébe kerül, ez pedig az ügyfélhez juttatja őt. Az ügymenet folyamán van, aki a hamis okmányok beszerzéséért felel, van, aki őrzi a fogvatartott személyt, és „kell” olyan „hozzáértő”, aki átmossa a szerzett pénzt. Az emberkereskedelemnek országokon átívelő hálózatai épültek ki, amelyek milliárdokat termelnek működtetőiknek. Egyes becslések szerint évente harmincmilliárd dollárnál is több profit származik az emberkereskedelemből – mondhatni nincs olyan ország, amely ne volna érintett. A felfoghatatlannak tűnő összegek mögött tragikus sorsok állnak, több tíz millió felnőtt és gyermek esett áldozatul ennek az üzletnek. Az érintettek száma évről évre rohamosan nő, hiszen évente 1 milliónál is több az új gyermekáldozat. E problémába nyújt betekintést A szabadság hangja című alkotás, amely már 2018-ban elkészült, de csak most, 2023 nyarán, évekig tartó huzavona után kerülhetett az amerikai mozikba. A Jim Caviezel főszereplésével készült mozit január 25-én mutatják be hazánkban.
LEHETETLEN KÜZDELEM?
A film Tim Ballard egykori szövetségi ügynök igaz történetének egy kis szeletét dolgozza fel. Ballard hosszú évekig dolgozott azon, hogy gyerekkereskedőket, pedofilokat kapjon el. Miután szembesült azzal, hogy a gyerekek sok esetben nem kerülnek vissza családjukhoz, kilépett a hivatalból, és Dél-Amerikában nyomozott tovább az elraboltak felkutatása érdekében.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!