A PROSPERÁLÓ ÜZLET

Adott egy toborzó, aki a kiszemelt áldozat bizalmába férkőzik, legtöbb esetben úgy, hogy előzetesen már ismeri a célszemélyt. Az átvert gyermek ezután az embercsempész kezébe kerül, ez pedig az ügyfélhez juttatja őt. Az ügymenet folyamán van, aki a hamis okmányok beszerzéséért felel, van, aki őrzi a fogvatartott személyt, és „kell” olyan „hozzáértő”, aki átmossa a szerzett pénzt. Az emberkereskedelemnek országokon átívelő hálózatai épültek ki, amelyek milliárdokat termelnek működtetőiknek. Egyes becslések szerint évente harmincmilliárd dollárnál is több profit származik az emberkereskedelemből – mondhatni nincs olyan ország, amely ne volna érintett. A felfoghatatlannak tűnő összegek mögött tragikus sorsok állnak, több tíz millió felnőtt és gyermek esett áldozatul ennek az üzletnek. Az érintettek száma évről évre rohamosan nő, hiszen évente 1 milliónál is több az új gyermekáldozat. E problémába nyújt betekintést A szabadság hangja című alkotás, amely már 2018-ban elkészült, de csak most, 2023 nyarán, évekig tartó huzavona után kerülhetett az amerikai mozikba. A Jim Caviezel főszereplésével készült mozit január 25-én mutatják be hazánkban.

LEHETETLEN KÜZDELEM?

A film Tim Ballard egykori szövetségi ügynök igaz történetének egy kis szeletét dolgozza fel. Ballard hosszú évekig dolgozott azon, hogy gyerekkereskedőket, pedofilokat kapjon el. Miután szembesült azzal, hogy a gyerekek sok esetben nem kerülnek vissza családjukhoz, kilépett a hivatalból, és Dél-Amerikában nyomozott tovább az elraboltak felkutatása érdekében. Az ügynök életének ezt a szakaszát tárja elénk a film, amely egy kolumbiai testvérpár elrablásával kezdődik. A főszereplő és a testvérpár kisfiú tagjának sorsa keresztezi egymást Ballard munkája nyomán. Ennek következtében a nyomozó Kolumbiában folytatja tevékenységét, hogy megtalálja a kislányt, és visszavigye őt édesapjukhoz. Az alkotás – amely nem hemzseg az akciójelenetektől, lassan adagolja a feszültséget – már a téma miatt is felkavaró, nyomasztó. A rablást és a gyermek megrendelőhöz kerülését végigkövetjük, miközben érzelmek sokasága – a dühtől a tehetetlenségig – dolgozik bennünk. Ez, valamint a tragikus világjelenség miatti tenni akarás vágya a film megtekintése után is velünk marad… Tim Ballardról a filmben őt alakító Jim Caviezel úgy fogalmazott: róla a Csodálatos élet című alkotás jutott eszébe.

Ebben a filmben egy angyal menti meg a főhőst az öngyilkosságtól, majd egy alternatív múltba vezeti őt, hogy megmutassa, mennyi tragédia történt volna, ha ő nincs. A színész így tekint Ballardra, hiszen a hiánya sok tragikus esethez vezethetett volna. A nyomozónak az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében létrehozott szervezete mintegy négyezer gyermeket mentett meg és több ezer emberkereskedőt buktatott le.

ISTEN GYERMEKEI NEM ELADÓK!

A jelenség minden földrészen fellelhető, így Európában is súlyos probléma. Deborah Meroff könyvében (SOS: Mentsétek meg a lányainkat!) egy korábbi tanulmányra hivatkozik, amely mintegy 880 ezer főre teszi azok számát, akiket az Európai Unióban munkára kényszerítenek. Ebbe beletartoznak a szexmunkára kötelezett kiskorúak, akik nagy része Kelet- és Közép-Európából származik. A probléma közel van hozzánk, és amíg vannak, akik igénybe veszik a szexrabszolgaság intézményét, addig velünk is marad. Máté evangéliumában egy helyen Jézus így szól tanítványaihoz: „Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tenger mélyébe vetik.”

A gyermek, akit Jézus példaként állít a tanítványok elé előítéletek nélkül el- és befogadó, ez adja sebezhetőségét, félrevezethetőségét. Ezért fogalmaz ilyen keményen Jézus e témában. Tim Ballard motivációját a filmben hasonló egyértelműséggel emelte ki: „Isten gyermekei nem eladók!” Története és az ebből készült film fontos, mert A szabadság hangja felhívja a figyelmet egy olyan valós problémára, amely világméretű, de kevés figyelmet kap a médiában. Pedig a gyermekek védelmének minden társadalomban kiemelt ügynek kell lennie.