Egyetemi oktató, korábban gyülekezeti lelkipásztor, vallástanár, intézményvezető. Mi az oka, hogy azt szűrte le tapasztalataiból – és ezt egy nemrég tartott nyilvános előadásában is taglalta –, hogy az egyháznak vissza kellene találnia a „fókuszhoz”?

Gyakran hallom gyülekezeti lelkipásztoroktól, hogy úgy érzik, hivatásuk és szerepük nem fedi egymást eléggé. Rengeteg az elfoglaltságuk, és úgy érzik, arra van legkevésbé idejük, kapacitásuk, ami a hivatásuk lényege. Utóbbi – vagyis a fókusz – az volna, hogy emberek lelkével foglalkozzanak, mutassák meg másoknak az üdvösség útját, közvetítsék Isten szabadító, gyógyító jelenlétét, lelkigondozást végezzenek.