A rend örökösei
Százéves fenyő és a jövő iránti reménység, a fiatalok bizonyságtétele és az idősek padja egyaránt megférhet a templomban, ha eléggé szeretetteli egy közösség. A dadi református gyülekezet számontartja a korábbi szolgálókat, a hajdani ülésrendet, az egyik bejárat melletti szégyenkövet, amelynek párja már a Pannonia Reformata Múzeumot gazdagítja. Mindezek mellett azért dolgozik, hogy ne csak múltja, hanem reményteli jövője is legyen a gyülekezetnek, a településnek és a régiónak.
A csaknem ezer lelket számláló község harmada református, ám ennyi is markánsan meghatározza a település arculatát – és különösen is a lelkét. A gyülekezet tagjai kiveszik a részüket a helyi közéletből is, de igazán az iskola átvételével léptek nagyot a környezetükben élők szolgálatában. Rokosz Zsigmond főgondnok emlékei szerint mintegy húsz éve kezdődtek az iskola-összevonások, jellemzően kistelepüléseken, ekkor vált az itteni önkormányzati iskola is finanszírozhatatlanná. – 2005-ben már úgy látszott, eldőlt: a dadi gyerekeket Kömlődre viszik, az iskola megszűnik. Szücs Attila presbitertársunk és a felesége, jelenlegi polgármesterünk kezdték el keresni a lehetőségeket, hogyan menthetnénk meg helyben az oktatást. Egyetlen út mutatkozott: a reformátusoknak át kell venniük a fenntartói jogokat – kezdi sorolni az iskola történetét a gyülekezet nem lelkészi vezetője.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!