A 2024-es esztendő a Magyarországi Református Egyházban az élő Ige éve, amelyhez a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség különleges programsorozattal csatlakozik. Kelet-Magyarországon e felekezet számára olyan a Nagytemplom, mint a katolikusoknak a Vatikán. Nem véletlenül nevezik Debrecent a kálvinista Rómának. Ha valaki turistaként látogatja meg a főtéren lévő monumentális sárga épületet, a tárlatvezetők igyekeznek nemcsak adatokról, évszámokról, múltbéli eseményekről beszélni, hanem bemutatni a lelki otthont is, Isten házának lényegét.

Az alkalom céljáról és apropójáról Beszterczey Andrást, az egyházközség egyik megválasztott lelkipásztorát, az est házigazdáját kérdeztük. – Érdeklődőkhöz, sőt turistákhoz szeretnénk szólni, hogy megtapasztalhassák: a templomot nemcsak hideg, holttá lett anyagok alkotják, hanem megelevenedett kövek is megszólalnak benne. A sajátos alkalom első része közismereti blokk. Azt a célt szolgálja, hogy a tárgyak és elemek szimbolikájában isteni üzenetet fedezzünk fel. Az est további részében az Úr házának láthatatlan oldala mutatkozik be, a csönd, az imádság, az Istennel való találkozás – tudatja a lelkipásztor.

SZAKRÁLIS SZIMBÓLUMRENDSZER

A neoklasszicista stílusú építmény Magyarország legnagyobb alapterületű református temploma. Sárga színe és arany motívumai a mennyországra utalnak, kereszthajós felépítése Jézus kereszthalálára emlékeztet. Falai fehérek: ez a tisztaságot, érintetlenséget szimbolizálja. A szószék fölött Isten szeme látható, fénysugarakkal körbeölelve: az Úr tekintete őrködik fölöttünk, figyel az Ige hirdetőjére és hallgatóira egyaránt.