Szerda délután volt. Hazaért a munkából, és már készülődött is a következő dolgára: a nyár eleje mindig sok munkát adott a szőlőjében, és néhány falat után már a kétkerekűn ülve tekert az utcán, hiszen várták az öreg tőkék. Miközben elhaladt a parókia mellett, ahol a lelkipásztor már a hétvégi prédikációjára készült, eszébe jutott, mennyi minden történt a korábbi hónapokban, amik átalakították az országa sorsát. Mialatt erről gondolkozott, a polgármesteri hivatal előtt is elgurult, ahol a polgármester a hivatalában éppen az Új Magyarország legfrissebb számát olvasta, amely címlapján nagy főcímmel hirdette, „megszabadultunk”. Ezalatt Záhonyban a határt átlépve egy Volga elhagyta hazánkat.

Viktor Silov, a Szovjetunió déli hadseregcsoportjának parancsnoka ült az autóban, aki a magyar kollégájának adott utolsó csókot követően kora délután az utolsó szovjet katonaként távozott Magyarországról. 1991. június 19. volt ez a nap, és amint a Magyar Nemzet másnapi vezércikke írta, ekkor „visszanyertük a szuverenitásunkat”, hiszen a szovjet csapatok 1944 óta állomásoztak „ideiglenesen” hazánk területén. Valójában a teljes önállóság június 30-án állt helyre Magyarország és a Szovjetunió megállapodása értelmében. Június 19. ma már nemzeti emléknap, június utolsó szombatja pedig a magyar szabadság napja.