Hogyan kerültek a szülei Amerikába?

A szüleim Miskolcon éltek, az 1956-os események után hagyták el az országot. Először Bécsbe, onnan Salzburgba kerültek. Édesapám Sárospatakon végzett tanítóképzőt, iskolai szünetek alatt járt a falvakba prédikálni, Ausztriában is rögtön elment az ottani református pappal különböző lágerekbe segíteni az igehirdetésben. Ford-ösztöndíjat kaptak, így alkalmuk nyílt az egyetemen tanulni. Ez később segítette amerikai életüket is. 1958-ban érkeztek Clevelandbe, és abban az utcában laktak, ahol a magyar református templom állt. Daróczy Mátyás (névrokon) tiszteletes mindenben segített nekik. Anyukám nyolc hónapos várandós volt a bátyámmal, a tiszteletes segített, hogy kórházba vigyék, és minden költséget kifizetett. Így kezdődött a clevelandi életük. Édesapám, mivel az angoltudása minimális volt, egy gyárba került, ott dolgozott le harminc évet. Anyukám közgazdasági szakiskolába járt. Érettségi után egy mezőgazdasági üzem könyvelési osztályán dolgozott, amikor pedig nagyobbak lettünk, a Cuyahoga megyei közigazgatásban alkalmazták könyvelőként hetvenéves koráig. Édesapám érkezésük után rögtön bekapcsolódott a református templom életébe, a magyar vasárnapi iskolát igazgatta, kórusba járt, a férfikör tagja volt. Később presbiter lett, majd főgondnok, éjjel-nappal a templom körül voltak feladatai; ezekben a pozíciókban én is követtem. Anyukám eleinte inkább rólunk gondoskodott: a bátyám 1958-ban, én 1964-ben születtem.