A titkosnál is titkosabb bűn
Amint elhangzott az interjúalany neve a közösségben, a jelenlévők egy emberként kezdték keresni az interneten Tominec Mihály arcképét. Az ítélkezés azonnal hangot kapott: – Pornófüggő?! – Még diskuráltunk kicsit, majd egy férfi megszólalt közöttünk: – Ő meri vállalni… – Fején találta a szöget! Titkos bűn a pornográfia, édes szörpbe kevert méreggel kínálja áldozatát. Egy kedves cserkésztestvéremmel készül ez a beszélgetés, mindig is nagyra becsültem. Az első meghökkenés után, amelyet a bizonyságtétele keltett, azt hiszem, ez nem változott.
Egy hangszigetelt stúdióban kaptunk helyet Beregszászban, Kárpátalján. Szinte jelképes, ahogy a jövő-menő bemondók, bár látnak bennünket, nem hallják, amit megoszt velünk. A téma nem közösségi bűnvallásra való, ön mégis szinte zavarba ejtő nyugalmat áraszt. Hogyan találkozott először a pornográfiával?
Véletlenül rátaláltam egy erotikus képes magazinra, nyolc-kilenc éves lehettem. Fogócskázás, játék közben az utcán a többi kisfiúról is kiderült, hogy látott hasonló újságot, megosztottuk egymással az élményeinket. Az egyikük egyet el is csent, azt is megnéztük kiskamaszként.
Hogyan vált rendszeressé ezeknek a tartalmaknak a fogyasztása?
Vágyni kezdtem a női test szépségére, sőt már annak örömére is, miután megismertem a saját testemet. Tudtam, hol találok ilyen magazint, ezért amikor alkalmam nyílt rá, megkerestem. Amikor a tulajdonosa rájött, mélyebbre rejtette a szekrényben, ezért azután több időbe telt megtalálni.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!