Vincze Árpád lelkipásztor, hitoktató, mentálhigiénés szakember az elején a fogalom tisztázásaként leszögezi: az identitás egy ember tekintetében egyszerűen önazonosságot jelent, még akkor is, ha egyébként roppant összetett kérdésről van szó.

FELISMERÉSEK ÉS AZONOSULÁSOK

Amikor ezt a kifejezést használjuk, szerinte tulajdonképpen arról beszélünk, kik is vagyunk, honnan jövünk, merre tartunk, milyen értékek mentén élünk. Ám az identitást nem kis részt meghatározza mindaz, amilyen szerepeket valaki fölvesz és összetevőkként alkalmaz. Az ember közben folyamatosan tanulja is magát, fejlődik, formálódik, változik, felismerések, azonosulások mentén. Így egész életünket – legyünk keresztyének vagy éppen ateisták – végigkíséri az önazonosság-keresés az élethelyzeteink, környezetünk, társadalmi trendek, szerepeink változása, behatások, tapasztalatok, mindezekre adott válaszok szerint. – Állandó önmeghatározás is az identitás, egyfajta fejlődési folyamatként is felfogható, felismerések és azonosulások, illetve elutasítások mentén – fogalmaz.