Milyen érzés házigazdának lenni?

Megtisztelő. Negyvenedik tanévünk okán esett ránk a Zsinat választása, továbbá fenntartónk, a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség Deszkatemploma újjáépítésének huszonötödik évfordulóját is ebben az esztendőben ünnepeljük. A gyülekezet és az iskola közössége egyaránt izgalommal és büszkén áll a feladat elé, hogy minden igényt kielégítsünk.

Milyen programmal készülnek?

A Jókai-iskolában gyülekezünk, regisztrációs ajándékcsomaggal készülünk a jelenlévőknek, amely a Deszkatemplom jubileumi kiadványát, valamint egy adathordozót tartalmaz. Az utóbbin az iskola digitális évkönyvét tekinthetik meg, továbbá a tanári, tanulói énekkar dicséret- és zsoltárelőadásait hallgathatják meg. Az összegyűlt iskolák képviselői zászlóikkal átvonulnak a Deszkatemplomba. A többi között a drámatagozatos tanulóink készülnek rövid műsorral, az ünnepség zárómotívuma pedig a Szívemet hozzád emelem kezdetű zsoltárunk közös eléneklése. Ezt követően szeretetvendégséggel, ünnepi ebéddel várjuk a meghívottakat. Az utolsó, választható programunk, egy egyháztörténész vezette rövid séta Miskolc belvárosában.

Mit jelent önnek az új tanév?

Érdekes kettősséget hordoz: a korábbi esztendők megszokásait kell átültetni a mindennapokba, miközben a megjelenő új jogszabályok, valamint a folyamatosan változó tanulógenerációk is új feladatot adnak. Jelentős próbatétel ennek a kettősségnek a megvalósítása, valamint a református értéktöbblet hozzáadása a ma iskolájához. Ennek az örömét és áldásait tapasztalják a diákjaink, hiszen sokadik éve kezdjük az új tanévet három első osztállyal, és idén is túljelentkezést tapasztaltunk.

Az okoseszközök korlátozásának rendelete hogyan hat önökre?

Négyszázkilencven lélekszámú általános iskolánkban mintegy kétszázötven mobiltelefonnal érkező gyermekre számítunk reggelente. Nevelőtestületünknek komoly fejtörést okoz a telefonok bevételének, elhelyezésének és biztonságos tárolásának mikéntje. Házirendünk most is tartalmazza a telekommunikációs eszközök iskolai használatának korlátozását, a tanórán a gyermekek csupán tanári kérésre használhattak mobiltelefont, ám valószínűleg érzékenyen érinti majd őket az új jogszabály. Korábban is kértük a tanulókat, hogy a szünetben ne a telefonjukon böngésszenek, hanem egymással játsszanak, beszélgessenek, viszont mindig találtak egy sarkot, ahol egyszer-egyszer rápillanthattak valamelyik applikációra. Rákérdezésünkre viccesen azt felelték, csupán az időt nézik meg, messziről azonban valamilyen közösségi oldalnak a színvilágát láttuk.

Könnyebb lesz ettől a tanítás, vagy éppen nehezebb?

Elsősorban az adminisztráció jelent majd plusz terhet, ugyanis a jogszabály előírja, ha a tanár tanórán mobiltelefont szeretne használni a diákokkal, azt a digitális naplóba előre be kell jegyeznie. Bízom abban, hogy a tanulók közötti személyes kapcsolatok felerősödnek a szünetekben, viszont el kell fogadnunk, hogy a világ gyors tempóban változik, az alfa generáció szinte minden feladatot mobiltelefonnal igyekszik megoldani. Egykor a lexikonok között élő ember számára volt furcsa és némiképp igazságtalan az internet elterjedése, pedig ma már számunkra is egyértelmű: ha a keresőbe beírunk egy kulcsszót, azonnal kapunk rá találatokat. Ugyanez a tendencia látható a mesterséges intelligencia térhódításával. Az arányokat kell megtalálnunk, a mértékletes használatot, hogy eszközként és ne mindent megoldó varázsszerként tekintsünk rá.