Urunk, az alkalmatlanság, a feleslegesség érzésével a legnehezebb megküzdenünk, pedig nap mint nap szembesülünk ezzel. Olyan világ van körülöttünk, amelyhez mi, keresztyén emberek már nagyon nehezen tudunk kapcsolódni. Ahogyan mi gondolkodunk, hiszünk, az már mintha nem lenne kompatibilis ezzel a világgal. Hűség, becsület, igazmondás, megváltás, érdek nélküli kapcsolatépítés, elesettek támogatása… Hisz még ebben rajtunk kívül valaki?! Hát hogyne éreznénk így! Urunk, akkor veszítjük el alkalmasságunkat, létünk értelmét, ha már mi sem hiszünk ezekben, és nem akkor, ha a világ nem tartja ezeket fontosnak! Ezért kérünk, erősíts meg minket, hogy soha ne tévesszük el létünk célját: mi a te küldötteid vagyunk!

Ámen!