Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kustár Zoltán református lelkipásztor, hittudományi egyetemi tanár osztja meg velünk gondolatait.
A tiszántúli egyházkerület Imádkozva és dolgozva projektjében renoválták többek között a debreceni református egyetemi templomot, amely közösségi térként is szolgál, és idén is színvonalas programokkal várja a közönséget.
A templomba felvitt kicsiny Jézusban Simeon már látja a kereszt mélységét és magasságát, felismeri, hogy Krisztus útja értünk vezet lefelé és fel, a magasba. Az áldást mégsem egyedül kapja, hanem együtt a Messiás szüleivel, Máriával és Józseffel. Ez az áldás beemeli őket is a szabadítás történetébe, ahol a fájdalmat és a győzelmet is Isten kezéből vehetik, vehetjük.
Vajon a korábbi emlékeket háttérbe szorítja-e a mai gyakorlat? Különösen igaz ez azokra a testvérekre, akik régebben a külhoni vagy Európában másutt élő magyarok hagyományait követték, mára viszont aktív tagjai valamelyik hazai református gyülekezetnek. Erre kerestük a választ Kárpátaljáról, Erdélyből áttelepült, valamint Münchenben élő reformátusoktól.
A bibliakiadás aranykora nemcsak a tartalom iránti igényre épít, hanem a kiadók kreativitására és célzott marketingkampányaikra is. A Biblia iránti kereslet növekedése azt mutatja, hogy az emberek egyre inkább válaszokat keresnek a modern élet kihívásaira és a bizonytalan világ helyzeteire. Érdekes lesz látni, hogy ez a tendencia hogyan alakul 2025-ben és azon túl.
Jézusnak elsősorban a bűnösökkel van dolga. Ha száz bárányból egy eltévelyedik, annak az egynek is utánamegy. Fontos megértenünk, mit mond a Biblia a bűnről. Az Ószövetség idején még csak a tetteknek volt következménye, Jézus óta viszont már a gondolatoknak is – vallja Büki László, a soltvadkerti református egyházközség főgondnoka.
Megbotránkozhatunk. Ennek a Dávidnak a fia Jézus? Lehet? Igen. Csak amíg Dávid esendő bűnös, Isten színét mégis kereső, küldetését mégis betöltő király, addig Jézus a tökéletes Ember, aki Isten akaratát Fiaként teljesíti be. Mások bűnét és gyalázatát saját áldozatával egyenlíti ki. Csak Isten tudja helyreállítani a történelem eltorzult, kifordult menetét.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Az egyházzenei szolgálat nemcsak zenélés, hanem igazi közösségépítés is. Sokkal tágabb és több mindent magában foglal, mint a vasárnapi istentisztelet énekeinek puszta kísérése. Óriási lehetőség rejlik abban, ha gyerekekből, fiatalokból vagy felnőttekből álló kórust vagy más zenei együttest szervezhetünk a közösségeinkben – vallja Bódiss Tamás, az Országos Egyházzenei Igazgatóság vezetője.
A Bükk hegység északi lejtőjén, festői szépségű völgyben fekszik egy kis falu, amelyet átszel a vele azonos nevű patak. A legtöbb honfitársunk talán még nem hallott róla, de jövőre sokan megismerhetik a nevét, hiszen február 18-án ünnepli az ország Jókai Mór kétszázadik születésnapját, és Tardona a legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik.
A mi feladatunk nem csak annyi, hogy Krisztushoz hívogassunk – ahhoz, aki újjáteremt –, hanem hogy elérjük: addig se csürheként, hanem közösségként, gyülekezetként, egyházként működjünk. És ez szembeszegül azzal az alapösztönnel, amely az egyes ember túlélését, érdekét, hatalmát helyezi előbbre, nem a közösségét.
A kor türelmetlen – illetve: türelmetlenné váltunk a korban. Nem tudunk mit kezdeni az idővel, és könnyen kijelentjük, hogy „nincs időnk”, ha pedig van, fölöslegesnek érezzük, mert várakozni kell valamire. Ilyenkor használja az ember az „elüti az időt” kifejezést. Ahelyett, hogy merítene a várakozás lehetőségéből, látszattevékenységgel tölti ki az időben keletkező űrt.
Révész Csilla huszonnégy éve lelkipásztor. Zselízen, a szórványosodó Garam-parti vidéken és a környező egyházközségekben szolgál. Gyermekkora óta énekel, az AZÉ zenekar tagja, a szeretett felvidéki táj és kultúra szépségeit fényképeivel örökíti meg és közvetíti. A Gróh Ilona által megálmodott, Ringató nevű, Magyar Örökség Díjas zenés gyermekfoglalkozások vezetője.
A Károli-egyetem harmincegyedik születésnapja körül jussanak eszünkbe mindazok, akik hozzá hasonló módon, szívvel, tudással, hévvel igyekeztek hozzájárulni a mi „Károli oskolánk” gyarapodásához. Mindenkor szem előtt tartva: tanár, tudós kutató csak az lehet, aki a diákokat nem csupán oktatni, de elfogadni, szeretni is tudja.
Két puha fedelű, immár agyonfirkált könyvecskét tartok a kezem ügyében, a Kálvin Kiadó adta ki őket a Magyar Református Igehirdetők elnevezésű sorozatában. Prédikációskötetek, mindkettőt Steinbach József püspök válogatta egy-egy, életművét tekintve XX. századi igehirdetőtől. Az egyikük Boross Géza teológusprofesszor, a másikuk Farkas József lelkipásztor.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Mária pedig érezte, hogy hamarosan megszületik a kisgyermek. Ám József hiába kopogtatott a kapukon és ajtókon. Végül egy városszéli istállóban találtak menedékre. Itt szülte meg Mária a kisfiát, Jézust, a bocik és csacsik között. Bepólyálta és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.
– Sokan tudják egy konkrét eseményhez kötni a megtérésüket, többen még az időpontra is óra, perc pontossággal emlékeznek. Nekem nincs ilyen időpontom, eseményem. Azt is meg merem kockáztatni, hogy nálam még a mai napig tart, mert folyamatosan kérdéseim vannak a hitről.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Lányi Gábor teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Az emberek nem közömbösek, figyelik a környezetükben azokat, akik maradandót alkotnak, és szeretnék, ha e teljesítményeket országosan is elismernék – hangsúlyozza Böszörményi Gergely, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke. A harminc éve alapított Magyar Örökség díj jubileumát március 1-jén gálakoncerttel ünneplik. Az alkalom emlékezés is lesz, azoknak az értékeknek a méltatása, melyeket az elmúlt három évtizedben közösen teremtettek.
Károlyi-biblia vagy a revideált új fordítások? Ha magyarázatos Biblia, akkor melyik kiadótól? Be kell látnunk: nincs tökéletes fordítás. Ezért ami a legfontosabb számunkra, hogy olvassuk, kutassuk az Írásokat, lehetőleg naponta. Általa ismerhetjük meg igazán az Urat és az ő akaratát, a Biblia útmutatást ad, vigasztalást meríthetünk belőle, és vezet bennünket életünk valamennyi területén.
Mindig azt kerestük, a fejlődés a közösség lelki épülését is szolgálja-e. Konfliktusokban is segített ez, mert a vezetőnek sokszor kell úgy döntenie, hogy azzal nem mindenki ért egyet – tudatja Ábrám Tibor. A miskolci Lévay-gimnázium leköszönő igazgatója a hit személyessé válásáról, a sáfárságként megélt vezetésről, a református nevelés mindennapjairól beszél.