A mélységből a keresztig
Képzeljünk el egy kisfiút, akit tízéves kora óta vonz a műanyag világa. Általános iskolában majdnem megbukik fizikából, tanárai nem sokra tartják a szellemi képességeit. A szakmunkásképzőben felismerik, hogy különös kémiai látásmódja van, a képleteket, egyenleteket úgy olvassa, mint a verset. A fiú útja szakközépiskolán és egyetemen át vezet, idővel sikeres cégvezető lesz, az élet és az alkoholproblémák azonban szinte a halál szélére sodorják. Büki László felé ekkor nyúlt ki Isten – élete itt vett száznyolcvan fokos fordulatot.
Mindig is református volt?
Édesapám után katolikusnak kereszteltek meg gyerekkoromban. A nagyszüleim bigott katolikusok voltak, engem is papnak szántak, azonban gyerekként sok kellemetlen élményem volt az egyházzal kapcsolatban, szó szerint féltem az egésztől. Édesanyám révén ismerkedtem meg a református vallással, illetve Sipos Ajtony Levente soltvadkerti lelkipásztor segítségével kerültem közelebb az egyházhoz. Feleségemmel az utóbbi években konfirmáltunk. Megnyerőnek találtam a reformátusságban a tisztaságot és az egyszerűséget. A liturgiánk is egyszerű, biblikus, nincs hókuszpókusz. Mit látunk, amikor belépünk egy református templomba? Egyszerű, tiszta, fehér falakat – ez magának a hitünknek a leképezése.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!