Egy felvidéki lánynak hogyan jut eszébe teológiára felvételizni?

Gyerekkori nehézségeimben is a Jézusban való hit volt az erőforrásom. Félénk és zárkózott természetem ellenére a Szentírás olvasásában, az imádságban és a keresztyén közösségben olyan élményekre tettem szert, amelyek meggyőztek: nem vagyok egyedül. Hittem, hogy a felismeréseimet tovább kell adnom minél tágabb körben. És hogy Isten mellettem áll, ő küld a lelkészi szolgálatra.

Kisebbségből kisebbségbe érkezett. Miként került Erdélybe?

Tanulmányaimat 1995-ben Sárospatakon kezdtem el, negyedévesként cserediákként jöttem Kolozsvárra. Sosem felejtem el az első utazást, ahogyan a vonat ablakán kinézve csodáltam a tájat, a Köröst, a hegyeket, és felismertem őket emlékeimben. Pontosan így láttam őket Móricz Erdély-trilógiáját olvasva. Hihetetlen volt az érzés. Eszem ágában sem volt Erdélyben ragadni, de a kollégiumban megérkezésem után ágyba bújva egy belső hang a semmiből azzal szólított meg: hazaérkeztél.