A karácsony nem mozgó ünnep, nem függ a nap és a hold éppen aktuális mozgásától. A Gergely-naptár szerint minden évben december 24-én van szenteste, december 25-én és 26-án ünnepeljük karácsony első és második napját. Bár az ortodox egyház által használt Julián-naptárban tizenhárom nappal későbbre esnek ezek az ünnepek, ott is állandó a dátum: a szenteste mindig január 6-ára esik. Ez az információ köztudott és könnyen hozzáférhető: akit érdekel a keresztyénség egyik legnagyobb ünnepének időpontja, bármikor utánanézhet az interneten.

Rohanó, zaklatott és bizonytalan világunkban azonban egyre nehezebb különbséget tenni információ és tudás, adat és megélt élmény között. Emlékeztetőből van elég: már november elején megjelennek a karácsonyi díszek az utcákon és a boltok kirakataiban. De éppen ettől zavarodunk össze: a csokoládémikulások, a karácsonyi reklámok egyszerre keltenek nosztalgikus érzéseket és szorongást. Mikor is kell (konkrét és átvitt értelemben) ünneplőbe öltöznünk? És ha azok, akikkel ünnepelnénk, csak később, mondjuk 27-én, netán januárban érnek rá, akkor elhalasztható, áttehető az időpont? Hiszen erre a pár napra várunk egész évben! Hátha most, hátha idén tényleg meg tudjuk élni – mit is? A szeretet, a családi összetartozás, a megértés ünnepét… Csakhogy ezek a szavak könnyen kiüresedhetnek, változik a jelentésük és a jelentőségük.