Identitását megalapozta, hogy kiskorában a nagymamájával járt a szovátai reformátusokhoz, ma ön viszi a gyermekeit Marosszentkirályon istentiszteletre. A tudományok iránti érdeklődést szintén a családból hozta biológiatanár édesanyja révén. Mi ösztönözte arra, hogy Erdélyben szerezzen diplomát?

Egy kisgyermek a világot a szülőföldjén éli meg. Kiskoromtól a mérhető tudományok érdekeltek, a líceumban matematika–informatika szakra jártam, előbbivel a Vályi Gyula Matematikai Társaság foglalkozásain is foglalkozhattam. Az 1994-ben alakult egyesület a felső tagozatos diákok tehetséggondozását végzi, jelenleg százan járnak a csoportjainkba. A magas szintű képzésre utal, hogy a magyarországi Nemzeti Tehetségpont akkreditált intézményeként működik. Ma már én vezethetem a társaságot.

A Kolozsvári Műszaki Egyetem Elektronika és Távközlés Karán szerzett mérnöki oklevelet 2001-ben, majd egyetemi gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 2014-től tanszékvezető, majd docens, 2021-től pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának dékánja. Bár éppen tanárnak nem készült, most mégis az oktatás az egyik fő feladata. Nem bánja?

Töprengtem azon, hogyan illeszthető össze az oktatás és a tudományos kutatás. A Kolozsvári Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Termelőműhelyében kutató mérnökként foglalkozhattam a jövő szakembereivel. Magával ragadott a tudás átadásának varázsa. Amikor társult oktatóként tevékenykedtem a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zeneművészeti Karán, vagy jelfeldolgozó szakértőként dolgoztam a Kolozsvári Műszaki Egyetem speech processing (beszédfeldolgozás) kutatócsoportjában, ez végleg eldöntötte a szakmai karrieremet.

Angol, francia és román nyelven beszél, publikál az anyanyelve mellett. Mesterdiplomát szerzett multimédiás technológiák szakon Kolozsváron, a PhD-fokozatot a folyamatosbeszéd-felismerés és a természetesnyelv-feldolgozás témájában védte meg. Ez már átvezetés a humán szakterületre?

Nem lehet éles késsel elvágni a tudományágakat, továbbá ma már a hallgatókat nem köthetjük le csupán elméleti információkkal, elveszítenék a türelmüket. A hétköznapokban alkalmazható szaktudásra vágynak. Például okos hálózati mérőrendszereket fejlesztünk ki. Újdonságnak számítanak a kis méretű, hangvezérelt robotok.

Tűz esetén vagy veszélyes vegyszerek használatánál „beküldjük” a robotot, és nem kockáztatjuk a balesetet, akár az emberi életet. Érthető, hogy ilyen tudás megszerzéséhez nem kell noszogatni a tanulásra a diákokat.